Szűcs László: Dinnyés Lajos első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1947. június 2. - szeptember 19. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 36. Budapest, 2000)
A minisztertanácsi jegyzőkönyvek - [5.] 185.1947. június 26.
82. [Ries] Igazságügyminiszter előterjeszti javaslatát Szunyogh Józsefné illetményei tárgyában. Minisztertanács az előterjesztéshez hozzájárult. 83. [Ries] Igazságügyminiszter előterjeszti javaslatát a magyar forint értékállóságát biztosító egyes büntető rendelkezések hatályának újabb meghosszabbítása tárgyában. Határidő-meghosszabbításról van szó. Szeptember 30-ig. [Vas] Gazdasági Főtanács főtitkára: Miért nem veszünk mindjárt egy évet? [Ries] Igazságügyminiszter: Azért vette ezt a dátumot, mert akkor jár le a kormány felhatalmazása. Egyébként is jönnek új rendelkezések a hároméves tervvel kapcsolatban. [Vas] Gazdasági Főtanács főtitkára kéri, hogy azok az ügyek, amelyek a jövedéki bíróság előtt vannak, tárgyalhatók legyenek a jövedéki bíróság által. Minisztertanács az előterjesztést elfogadta azzal, hogy a határidő december 31. 63 egyes kérdések ideiglenes rendezéséről szóló 5300/1947. ME sz. rendelet (MKRT 1947. április 27.) 15. §-ának (5) bekezdése szerint: „Az áttelepítettek esetleges igazoló eljárás alá vonása külön nyer szabályozást." Javaslatában, abból kiindulva, hogy az áttelepítetteket magatartásuk elbírálása tekintetében az eredetileg is Magyarország területén lakott személyekkel egyenlő elbírálásban kell részesíteni, általában a korábban kiadott igazolási rendeleteket vette alapul, több tekintetben mégis eltért azoktól. így, figyelemmel arra, hogy az áttelepítettekre vonatkozó adatok elsősorban az áttelepítési kormánybiztosnak álltak a rendelkezésére, az igazolási ügyeket is hozzá igyekezett összpontosítani, továbbá mivel várható volt, hogy az igazolóbizottságok az egyes áttelepülőkre nézve kevés adatot tudnak majd beszerezni, az igazolási eljárás alá vont személy kötelességévé tette, hogy nyilatkozatában megjelölje azokat az adatokat, amelyekből magatartására nézve következtetni lehetett. Lehetővé kívánta tenni a tervezet, hogy az áttelepülő már az eljárás befejezése előtt is megkezdhesse foglalkozásának a gyakorlását. Az előterjesztés mellett megtalálható a rendelet tervezete. A földművelésügyi miniszter által észrevételezett 7. § (1) bekezdése csak abban az esetben adott lehetőséget az eljárás alá vont személy személyes meghallgatása nélküli döntésre, ha az érdekelt nyilatkozatában felhozott adatok, vagy a nyilatkozatához csatolt okmányok alapján magatartása egyértelműen megállapíthatónak minősült. Lásd még a [15.] 195. sz. jegyzőkönyv 80. napirendi pontját, illetve a 10 000/1947. Korm. sz. rendelet (MKRT 1947. augusztus 13.) 4. §-ának (2) bekezdésében az a) pontot. 63 Az igazságügyminiszter 10 436/1947. sz. előterjesztése a gazdasági rend büntetőjogi védelme tárgyában kibocsátott 8800/1946. ME sz. rendelet (MK 1946. július 28.) 20. és 21. §-a a forint értékállósága szempontjából különösen nagyjelentőségű bűncselekményeknek a közönséges jogszabályokban megállapított büntetéseknél lényegesen súlyosabb megtorlását helyezte kilátásba, abban az esetben, ha azokat a rendelet kihirdetésének napjától az 1946. évi december hó 31. napjáig terjedő időben követték el. Ezt a határidőt a 24 650/1946. ME sz. rendelet (MK 1946. december 22.) 1947. június 30-ig meghosszabbította. A további meghosszabbítást az előterjesztés szerint az indokolta, hogy azok az okok, amelyek a súlyosabb büntetőjogi rendelkezéseket szükségessé tették, még ekkor is fennálltak. Lásd a 8000/1947. Korm. sz. rendeletet, MKRT 1947. június 28.
