Szűcs László: Dinnyés Lajos első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1947. június 2. - szeptember 19. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 36. Budapest, 2000)

A minisztertanácsi jegyzőkönyvek - [5.] 185.1947. június 26.

Minisztertanács az előterjesztéshez hozzájárult. 23. Pénzügyminiszter [képviseletében Kemény György államtitkár] előterjeszti javaslatát Végh Sándor Rózsi nevű árvája részére kegydíj engedélyezése iránt. Minisztertanács az előterjesztéshez hozzájárult. 24. [Erőss] Közellátásügyi miniszter előterjeszti 4813/1947. sz. javaslatát a dr. Haris és társa felperes egyezségi ajánlata és ezzel kapcsolatban 128 000 forint póthitel engedélyezése tárgyában.

19 [Vas] Gazdasági Főtanács főtitkára: Ezt ellenezni kell, mert háborús kár történt és az infláció alatt állították helyre és ilyen ügy sok van. így veszedelmes precedenst jelentene. [Erőss] Közellátásügyi miniszter: Nincs helyreállítva. A háborús kár nem szerepelhet, mert az 1942-ben kötött szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítéséről van szó. Próbálták ezt a kérdést perben úgy kivédeni, hogy hivatkozott a tilalmazó 12 606-os rendeletre.

20 Megállapítást nyert azonban, hogy ez a rendelet erre a követelésre nem alkalmazható. Szakosíts Árpád államminiszter: Kérdés, hogy az ostrom tette-e tönkre a helyiségeket? [Erőss] Közellátásügyi miniszter: Szakértőket küldött ki és az ő véleményük szerint járt el. Ez a kár olyan, amelyet az 1942 októberében kötött szerződés szerint teljesíteni kell. Ez nem bombakár. Az ügy ítéletre készen áll, előnyös lenne egyezséget kötni. [Vas] Gazdasági Főtanács főtitkára: Hozni kell egy rendeletet, amely ezt meggátolja. Az igazságügyminiszter készítsen egy rendeletet, amely ilyen esetekre vonatkozik. Ez elvi kérdés. [Ries] Igazságügyminiszter: Nagyon nehéz ebben az ügyben így véleményt mondani. Az aktákat nem ismeri. A [Kincstári] Jogügyi Igazgatóság arra nézve 19 Az előterjesztés szerint a Közellátásügyi Minisztérium még 1942-ben vette bérbe a Haris Ervin és Társa cégtől a Budapesten, Y, Szent István tér 15. sz. alatti helyiségeket három év időtartamra azzal, hogy a bérleti idő elteltével használható állapotban tartozik a bérbeadónak visszaadni. 1945 októberében, amikor a visszaadásra sor került, a tulajdonos a helyiségek használhatóságát illetően kifogásokat emelt s kárigényének érvényesítése végett bírósághoz fordult. Az eredetileg több mint 600 ezer forintos kárigényét a cég végül 128 ezer forintra mérsékelte. 20 Elírás történt, a 12 660/1946. ME sz. rendelet (MK 1946. november 1.) intézkedett az állam és az állami üzemek ellen támasztott egyes követelések érvényesítésének korlátozásáról. E rendelet 1. §-a szerint az állam és az állami üzemek részére a német megszállás megszűnése után, de az 1946. évi július hó 28. napja előtt teljesített áruszállításból vagy más magánjogi jogcímen keletkezett követelést további rendelkezésig bírói úton érvényesíteni nem lehetett. A rendelet elsősorban a fegyverszüneti egyezményből folyó kötelezettségekkel, illetve a szovjet megszállással kapcsolatos magánjogi pereket kívánta kivédeni. Szükségessé tette továbbá ezt az intézkedést a stabilizáció sikeréhez fűződött nemzeti érdek is.