Szűcs László: Dinnyés Lajos első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1947. június 2. - szeptember 19. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 36. Budapest, 2000)
A minisztertanácsi jegyzőkönyvek - [5.] 185.1947. június 26.
Dr. Pongrácz Aladár: A Gazdasági Főtanács tegnapi ülésén elfogadták az Országos Szövetkezeti Hitelintézet felállítására vonatkozó javaslatot. A tervezet szövegét csak a mai napon kapta meg, miért is javasolja, hogy a Gazdasági Főtanács főtitkára ismertesse az előterjesztést, amit a miniszterelnök magáévá tett. [Vas] Gazdasági Főtanács főtitkára előterjeszti az Országos Szövetkezeti Hitelintézet felállítására vonatkozó rendelettervezetét. 9 Ez a rendelet hosszas tárgyalások folyománya, pártközi értekezlet is megvizsgálta, több ízben volt a Gazdasági Főtanács előtt és a tegnapi Gazdasági Főtanács az előterjesztett szöveget el is fogadta. Szakasits államminiszter módosító indítványt tett, amely elfogadható, s elfogadható a íoldmívelésügyi miniszternek az az észrevétele, hogy az alelnök kiküldési joga ne három évre terjedjen. Kéri a minisztertanácsot, hatalmazza fel a pénzügyi államtitkárt és a Gazdasági Főtanács 9 A Gazdasági Főtanács az előző napon foglalkozott a kérdéssel. (MOL XTX-A-10, 17. d. 1947. június 25. 7. napirendi pont) Szám nélküli előterjesztése a szövetkezetekről szóló 1947. évi XI. tc. 155. §-ában foglaltak értelmében tett javaslatot az 1898. évi XXIII. tc. alapján alakult Országos Központi Hitelszövetkezet és az 1939. évi XIV tc. rendelkezéseinek megfelelően létesített Országos Földhitelintézet összevonásával az Országos Szövetkezeti Hitelintézet életrehívására. Hangsúlyozta az előterjesztés, hogy nem az egyik intézetnek a másikba való beolvasztására, hanem a két intézet fúziójára kerül sor. Ennek megfelelően az egyesülő szövetkezetek tagjai az új intézet alapító tagjai lettek, az OKH tagszövetkezetei pedig az új intézet rendes tagjaivá váltak. Mindazok a jogok, jogosítványok és kötelezettségek, amelyek az egyesülő intézeteket illették és terhelték, az új intézetre szálltak át. Ugyanakkor hangsúlyosan érvényesült az új intézetben az állami dominencia. Az Országos Szövetkezeti Hitelintézet elnökét az államfő nevezte ki. Az igazgatóság és a felügyelőbizottság — egyébként a közgyűlés által megválasztandó — tagjait az első három évre kinevezés útján tartotta szükségesnek meghatározni. Vezérigazgatójának kinevezését a pénzügyminiszter által — a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter meghallgatásával — adott megerősítéstől tette függővé. Aláhúzta az előterjesztés, hogy mivel a két egyesülő intézetnek a háborús események következtében megváltozott vagyoni helyzete nem tette lehetővé a szövetkezetek hiteligényének ellátását, múlhatatlanul szükségessé vált, hogy az új intézet gazdasági helyzetét az állam megfelelő anyagi támogatásával, illetőleg a szövetkezetben való anyagi részvételével biztosítsa. Ezt a célt szolgálta a tervezetnek az a rendelkezése, hogy a pénzügyminiszter az új intézetnél az államkincstár nevében üzletrészeket jegyezzen. Az új intézet feladatköre elsősorban a szövetkezetek hitelellátására terjedt ki. Üzletkörébe tartozott továbbá a mezőgazdaság hitelellátása, főleg a hitelszövetkezeti taghálózat útján, továbbá az úgynevezett Földalap és Telepítési Alap vagyonának állami megbízott szervként való további kezelése, a földreformmal kapcsolatos állami pénzügyi műveletek lebonyolítása, a földreform során juttatott ingatlanokon végzett, illetve az építőszövetkezetekkel végrehajtott építkezések hitelellátása és az ezzel összefüggő pénzügyi műveletek lebonyolítása. Az előterjesztés mellett megtalálható a rendelet tervezete. A Gazdasági Főtanács üléseiről készített jegyzőkönyvekből nem derül ki, hogy személy szerint ki milyen javaslatot tett. Feltételezhető azonban, hogy Szakasits Árpádtól származott az a módosító indítvány, hogy az OSZH „egyik alelnökét, aki a hitelintézet elnökhelyettese, ugyancsak az államfő nevezze ki". A földművelésügyi miniszter észrevétele egyébként arra irányult, hogy az általa kiküldött harmadik alelnök működésének időtartama ne korlátoztassék csupán a telepítésről és a földreform befejezésének előmozdításáról szóló 1946. évi LX. tc. végrehajtásával kapcsolatos pénzügyi műveletek lebonyolításának idejére, mint ahogy az az eredeti előterjesztésben szerepelt. (MOL XLX-A-IO, 17. d. 1947. június 25. 7. napirendi pont)
