Szűcs László: Dinnyés Lajos első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1947. június 2. - szeptember 19. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 36. Budapest, 2000)

Bevezetés - - A kormány programja

illetően a többségi kisgazdapárt parlamenti csoportjának nem volt módja véleményt nyilvánítani.

51 Észrevételezték, hogy Dinnyés a programnak az államosításokat és a vagyondézsmát illető részét nem egyeztette pártjával, holott — mint Nagy Vince állította — Nagy Ferenc eltávozásának is az volt a fő oka, hogy Rákosi előzetes egyeztetés nélkül, tehát a többségi párt hozzájárulása nélkül, jelentette be ezeket a követeléseit.

52 Többen számonkérték Dinnyéstől, hogy mi az oka pálfordulásának, az államosítások kérdésében korábban hangoztatott álláspontjával szemben.

53 Hiányolták, hogy miért nem kötelezte el magát a kormány a programban a sajtószabadság, a szólásszabadság, a gyülekezési szabadság mellett

54 Felmerült a vitában az éppen e napokban tárgyalt Marshall-tervben való részvétel, és egyáltalán a külföldi kölcsönök igénybevételének, a függetlenség megőrzésének kérdése.

55 Jól érzékelték az ország külpolitikai helyzetében bekövetkezett változást. Kifogásolták a kormánnyal való együttműködést megtagadó követek megrágalmazását.

56 Sürgették az önkor51 Uo. Nagy Vince (MSZP) felszólalása június 19. 890. hasáb. 52 , Állítom és a nyilvánosság elé került jelentős nyilatkozatokból tudom — mondta Nagy Vince —, hogy ezt a kisgazdapárt előre nem fogadta el." „Egy alkotmányos miniszterelnök nem ilyen sorrendben szokott nyilatkozni - folytatta. Előbb megkérdi pártját és az után, ha az magáévá teszi azt a javaslatot, nyilatkozik, hogy ez pártjának és magának a programja. Ez mutatja, hogy Dinnyés Lajos miniszterelnök úr nem egészen abban az alkotmányos gondolkodásban él, amelyet pedig elvárnánk mi, akik őt mint régi kisgazdapárti képviselőt becsültünk... úgy gondoltuk, hogy mind az alkotmányosság, mind a magántulajdon gondolatához való ragaszkodás irányító szerepet fog játszani programjában. Azonban... alkotmányosság hiányában szenved kormányzatának születése, alkotmányosság hiányát mutatja az, hogy előre elfogadta, pártja megkérdezése nélkül, a marxista gazdasági politikai programot, a nagybankok és ezzel az iparvállalatok nagyrészének államosítását." (Uo. 900-901. hasáb.) 53 Pfeiffer Zoltán (pk) felszólalása. (Uo. 921-922. hasáb.) 54 Főleg a Holnap c. lap korábbi betiltására, továbbá a Magyar Szabadság Párt június 16-ai, tehát már az új kormány működése idején Szegeden tartott gyűlésének a munkáspártok részéről történt megzavarására, valamint a kormányprogram nemzetgyűlési vitája során a felszólalási idő korlátozására utalva kérték számon Dinnyéstől a szabadságjogok biztosítását. Sulyok Dezső (MSZP), Reicher Endre (pk), Hegymegi Kiss Pál (MSZP), Nagy Vince (MSZP), Parragi György (pk) és Futó Dezső (pk) felszólalása. (Uo. 850-851., 875-876., 884-889., 947., 958-960. hasáb.) 55 Zsedényi Béla kifogásolta, hogy a program nem tért ki a külföldi kölcsön lehetőségére. Egyetértését fejezte ki a tekintetben, hogy csak politikai feltételek nélkül kerülhet erre sor, de nem tudta elhallgatni azt a véleményét, hogy a jóvátétel miatt amúgy sem lehet függetlenségről beszélni, a gazdasági függést e tekintetben természetesnek tartotta, de elfogadhatatlannak találta, hogy ez egyszersmind politikai függést jelentsen. ,A magyar miniszterelnököt — mondta ezzel összefüggésben — igenis ne Moszkvában és ne Washingtonban, hanem Budapesten, itt a magyar Nemzetgyűlésben jelöljék ki, illetve a Nemzetgyűlés politikai bizottságának jelölése alapján a magyar köztársasági elnök szabad elhatározásából nevezze ki." (Uo. 861-862. hasáb.) Dénes István (pk) hangsúlyozta, hogy a Marshall-tervnek nincsenek olyan feltételei, amelyeket egy nemzet nem fogadhat el, érthetetlennek mondta a kormány magatartását az ügyben. (Uo. március 19. 928. hasáb.) 56 Sulyok Dezső (MSZP) a két legfontosabb állami funkcionárius — az ő szóhasználatával — „dezertálásáról" szólva, rámutatott arra, hogy ezzel egyidőben és ezzel kapcsolatban Magyarország külügyminisztere olyan körülmények között bukott meg, amely körülmények messze túlha-