Szűcs László: Dinnyés Lajos első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1947. június 2. - szeptember 19. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 36. Budapest, 2000)
A minisztertanácsi jegyzőkönyvek - [4.] 184.1947. június 19.
amelyet az ilyen esetek megállapításánál és elbírálásánál követni kell, a részletek kidolgozását a vegyesbizottságra bízva. Megjegyzendő, hogy ez a cikk a reciprocitást kellően szem előtt tartja, amennyiben az Egyezmény 19. cikke hasonlóan beszámítani rendeli a Csehszlovákiából Magyarországra áttelepített személyeket, akiket a csehszlovák kormány az áttelepítésre kijelölt, de akik a rendes áttelepítési szállítmányokon kívül költöztek át Magyarországra. A 12. § szerint a Szlovákiába való áttelepülésre irányuló jelentkezés hatálya kiterjed a jelentkezőnek vele együtt élő feleségére és 18 évnél nem idősebb gyermekére akkor is, ha a jelentkező e hozzátartozóit a nyilatkozatában kifejezetten nem említette meg. Hasonló rendelkezést tartalmaz fordított viszonylatban a Jegyzőkönyv 20. §-ának harmadik bekezdése. A Jegyzőkönyv 13. cikke, tekintettel arra, hogy a lakosságcsere lebonyolítása a tárgyalások alatt már megindult, oly rendelkezést tartalmaz, amely szerint az áttelepülésre irányuló nyilatkozat ellen emelhető kifogások nem képezhetik akadályát az áttelepülésnek. Ha az ilyen kifogásnak a vegyesbizottság utóbb helyt ad, az áttelepült személy nem számíthat be az áttelepülők számába és áttelepülése nem vonhatja ennek folytán maga után magyaroknak Szlovákiából való kitelepítését. Kimondja e cikk azt is, hogy amennyiben az áttelepülési nyilatkozat ellen emelt kifogásnak a vegyesbizottság az áttelepülés előtt ad helyt, úgy a nyilatkozatot tévő személy semmilyen vonatkozásban nem esik az Egyezmény rendelkezése alá. A 14. cikk szerint a magyar hatóságok nem fognak kifogásokat emelni olyan személyek áttelepülési nyilatkozatai tekintetében, akiknek az áttelepülése ellen az őket szállító szerelvény listájának összeállításakor nem emeltek kifogást. E cikk rendelkezésének nagyobb gyakorlati kihatása nincsen, mert a magyar hatóságok a gyakorlatban a kifogásokat a szerelvények elindulása előtt mindig megtették. A Jegyzőkönyv 15. cikke megemlékezik hivatali elődömnek a tárgyalások során tett oly értelmű kijelentéséről, amely szerint a rendelkezésre álló adatok szerint 70 000 körül fog mozogni azoknak a jelentkezéseknek a száma, amelyek ellen magyar részről előreláthatólag kifogást emelni nem fognak. A Jegyzőkönyv 16. cikke az Egyezmény első cikkéhez tartozó függelék 106 harmadik bekezdésébe kapcsolódik bele, amely szerint a Magyarországról Csehszlovákiába áttelepült szlovákok számába be kell számítani azokat a szlo106 A lakosságcsere-egyezmény (1946. évi XV tc.) I. cikkéhez tartozó függelék egyrészt azt mondta ki, hogy az áttelepülésre irányuló szándékot a család tagjai nevében ki nyilváníthatta ki, másrészt, hogy a Csehszlovákiába való bebocsátást milyen esetekben (demokrácia ellenes magatartás, a cseh vagy a szlovák nemzet, illetve az Egyesült Nemzetek valamelyikével szembeni ellenséges magatartás, közönséges bűncselekmény) tagadja meg a csehszlovák fél; végül ez a függelék szólt arról, hogy az áttelepülő szlovákok és csehek számába be kellett tudni azokat a Magyarországon állandó lakhellyel bírt személyeket is, akik Magyarországról Csehszlovákiába távoztak 1945 után.
