Szűcs László: Dinnyés Lajos első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1947. június 2. - szeptember 19. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 36. Budapest, 2000)

Bevezetés - - A Dinnyés-kormány megalakulása

nak egy-egy rrumszterelnöMielyettes-államminiszteri hellyel együtt négy-négy, míg a Nemzeti Parasztpártnak egy tagja került be a kormányba azzal, hogy a honvédelmi tárcát a miniszterelnök, míg a külügyi tárcát ideiglenesen a kisgazdapárti tájékoztatásügyi miniszter felügyelte. így a kisgazdapárt ténylegesen nyolc helyhez jutott. Személy szerint is ugyanazok foglaltak helyet a kormányban — a külügyminiszter kivételével — mint Nagy Ferenc kormányában: Dinnyés Lajos miniszterelnök, egyben honvédelmi miniszter (FKGP) mellett a kormány tagja lett: Rákosi Mátyás államminiszter - miniszterelnökhelyettes (MKP), Szakasits Árpád államminiszter - miniszterelnökhelyettes (SZDP) és Dobi István államminiszter (FKGP), továbbá Bán Antal iparügyi miniszter (SZDP), Bárányos Karoly földművelésügyi miniszter (FKGP), Erőss János közellátásügyi miniszter (FKGP), Gerő Ernő közlekedésügyi miniszter (MKP), Mihályfi Ernő tájékoztatásügyi miniszter, egyben megbízva a külügyminiszteri teendők ellátásával (FKGP), Molnár Erik népjóléti miniszter (MKP), Nyárádi Miklós pénzügyminiszter (FKGP), Rajk László belügyminiszter (MKP), Ries István igazságügyminiszter (SZDP), Rónai Sándor kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter (SZDP), Veres Péter építési és közmunkaügyi miniszter (NPP). Miután a külügyi tárca élére számításba vett Kertész István nem vállalta a feladatot, még június elején felmerült Szekfü Gyula, illetve Sebestyén Pál felkérése, majd röviddel ez után Tildy és Dinnyés felvetette Szakasitsnak, hogy a Szociáldemokrata Párt vállalja el a külügyet - cserébe az igazságügyi, vagy a kereskedelem- és szövetkezetügyi tárcáért. A Szociáldemokrata Párt politikai bizottsága azonban ezt nem fogadta el.

44 így megbízás alapján Mihályfi Ernő maradt szeptemberig a külügyek vezetője. A kormány összetétele egyébként sem változott a választásokig. Az új kormány 1947. június 2-án tartotta meg alakuló ülését. Elsőrendű feladatának tekintette, hogy meghatározza, mit vállal és mit nem az előző kormány által előkészített, esetleg a Nemzetgyűléshez már be is nyújtott törvényjavaslatok közül, továbbá hogy intézkedjék a miniszterelnök nemzetgyűlési beszédének, tulajdonképpen a kormány programjának az előkészítése ügyében.

45 44 PIL 283. f. 4. cs. 61. ő. e. 45 Lásd az [1.] 181. sz. jegyzőkönyv 4. és a [2.] 182. sz. jegyzőkönyv 4. napirendi pontját.