Szűcs László: Dinnyés Lajos első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1947. június 2. - szeptember 19. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 36. Budapest, 2000)
Bevezetés - - A Dinnyés-kormány megalakulása
Gyakorlatilag nem akarták Dinnyés miniszterelnökségét. Rákosi, megkerülve a kisgazdapárt Politikai Bizottságát, a köztársasági elnökhöz, Tüdyhez fordult segítségért. „Tildy egy kicsit tétovázott, mit szólnak hozzá, Nagy Ferenc, igazi paraszt után, a parasztok. Megjegyezte, hogy Dinnyésnek nem erős oldala a rendszeres munka, s nem ártana a demokráciának olyan miniszterelnök, aki dolgozni is tud és szeret. Én azt mondtam, hogy mindez igaz, de végre olyan miniszterelnök kell, akinek nem vagyunk kénytelenek folyton a körmére nézni, hogy titokban nem járja-e azt az utat, amin Nagy Ferenc kitörte a nyakát. Meg aztán, mondottam, nem is vagyunk valami bővében rendes, baloldali kisgazda jelölteknek. így azután Dinnyésben állapodtunk meg." 37 Feltehetőleg tartva a kormányválság elhúzódásától s ez idő alatt Rákosinak a miniszter elnököt helyettesítő pozícióban való megerősödésétől, illetve - A kisgazdapárt Oltványi Imrét kívánja miniszterelnöknek - válaszolták a kiküldöttek. - Oltványit? Reménytelen kívánság - mondta Szviridov. - Hiszen tudják az urak, hogy Vbrosilov marsall eddig sem szerette Oltványit. Ő távolíttatta el a Pénzügyminisztériumból, s az ő kívánságára kellett otthagynia a Nemzeti Bank elnökségét is, hogy képzelik, hogy hozzájárulna Oltványi kinevezéséhez? - A kisgazdapártnak nincs más alkalmas embere - felelték a megbízottak. - Ugyan kérem, miért lenne szükség, hogy kormányon kívülálló emberből csináljanak miniszterelnököt, miért nem ajánlják a kormány valamelyik tagját? - Mert egyik sem alkalmas arra, hogy miniszterelnök legyen - válaszolták Balogh István és Jékely. - Dehogynem - mondta Szviridov -, sorolják csak fel a kisgazdapárti minisztereket. Jékely László és Balogh István tudták, hogy a szovjet a tehetségtelen és karrierista Dinnyés Lajost szeretné miniszterelnöknek s ezért elhatározták, hogy Dinnyés nevét nem említik a felsorolásnál. Végigmentek az összes kisgazdapárti minisztereken, de Dinnyést nem említették. - Van ott még más is - mondta Szviridov, és úgy tett, mint hogyha törné a fejét, hogy kitalálhassa a nevét, de látszott, hogy semmiképpen sem akarja kiejteni Dinnyés Lajos nevét, nehogy ezzel bizonyítékát adja, hogy ők akarják kineveztetni az új miniszterelnököt. - Nincs más - válaszoltak ártatlan képpel a kiküldöttek. Szviridov most már nem leplezhette tovább a szovjet szándékát. - Dehogyisnem, kérem, ott van Dinnyés Lajos, a honvédelmi miniszter. - Őt nem fogadná el a kisgazdapárt, mert nem tartja a miniszterelnökségre alkalmasnak válaszolták a magyarok. - Hát kérem, én mindenesetre továbbítom az önök kívánságát Vbrosilov marsallhoz, noha meg vagyok róla győződve, hogy nem fogadja el Oltványit miniszterelnöknek. Önök pedig gondolkozzanak Dinnyés kinevezésén. A beszélgetés eredményét a kiküldöttek közölték Tildy elnökkel. Másnap, 31-én reggel, két és fél nappal az én lemondásom előtt, Tildy elnök kinevezte miniszterelnökké Dinnyés Lajost." (Nagy Ferenc: Küzdelem a vasfüggöny mögött. Európa História. 1990. 2. k. 155-157. pp.) Lásd még Litván György: Az 1945-1947-es magyar demokrácia végnapjai. Oltványi Imre naplójegyzetei elé. Új Hold Évkönyve. 1990. 2. 353-383. pp. Szviridov, G. V (1897-1963) altábornagy a magyarországi SZEB helyettes elnöke, majd elnöke. Vbrosilov, K. J. (1881-1969) a Szovjetunió marsallja, 1925-1940 között hadügyi népbiztos, a magyarországi SZEB elnöke (1945-1947). A minisztertanács elnökhelyettese 1946 és 1953 között, majd a Legfelsőbb Tanács elnökségének tagja, egy időben elnöke. 37 Rákosi Id. mű 2. kötet 737. p.
