Szűcs László: Dinnyés Lajos első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1947. június 2. - szeptember 19. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 36. Budapest, 2000)
Bevezetés - - Ki volt, milyen ember volt Dinnyés Lajos
zekhez az irányzatokhoz, mint inkább a Pest megyei kisgazdacsoporthoz kapcsolódott 25 és többnyire szemben állt a párt vezetését kezében tartó, a centrumot jelentő Baranya megyeiek csoportjával is. 26 Talán azt is lehet mondani, hogy közelebb került a munkáspártok politikájához, mint saját pártjának a különböző frakciói közül bármelyik álláspontjához. Volt benne valami sértődöttség, ami valószínűleg abból táplálkozott, hogy a kisgazdapárt vezetősége nem vette számításba semmilyen jelentős, felkészültségével és múltjával arányban álló párt, vagy állami tisztség betöltésénél. Talán ennek a megbántott önérzetnek, a hiúságnak is szerepe volt abban, hogy amikor 1947 márciusában a Baloldali Blokk követelésére Nagy Ferenc a jobboldalinak minősített kormánytagok lecserélésére kényszerült s a koalíciós partnereknek jobban megfelelő kisgazdapárti politikusokra volt szükség, a munkáspártok javaslatára elvállalta a honvédelmi tárcát. 27 Lehet hogy már ezt megelőzően is, de ezt követően feltétlenül közvetlenebb kapcsolatba került — a kommunista párt vezetésében többek között a rendőrségi és honvédelmi ügyekért felelős — Farkas Mihállyal. Állítólag szívélyes viszony alakult ki köztük, más szóval a kommunista párt Farkas Mihályt állította rá a kisgazdapárt egyik, miniszteri pozícióba általuk jutott, s baloldalinak ismert politikusára. A honvédelmi miniszterség - a magyar hadsereg jelentéktelen létszáma, gyenge felszereltsége és főleg a megszálló szovjet hadsereg jelenléte miatt az adott időben nem látszott fontos posztnak. A kommunista párt és a szovjet vezetés azonban már számolt azzal, hogy a békeszerződés ratifikálása után belátható időn b elül ki fog vonulni a szovjet hadsereg Magyarországról. Erre 25 A kisgazdapárt Pest megyei és néhány tiszántúli képviselőjével, feltétlen híveivel visszahúzódott pártja Károlyi utcai helyiségébe, amelyet el is kereszteltek „Dinnyés tanyának". (Somlyai i. m. 262. p.) 26 Viszonyát a pártvezetéshez jól jellemzi a Dobi István visszaemlékezése egy, a párt Semmelweis utcai székháza előtti jelenetre: „Dinnyés Lajos, a párt egyik legrégibb képviselő tagja, különben jó humorú ember jön kifelé a házból, valami érkező barátjával ölelkezik a járdán, nevetve óvja a belépéstől — Ne ment be — idegenek vannak odabent." (Dobi István: Vallomás és történelem. Kossuth Könyvkiadó. 1962. 2. kötet 431. p.) 27 A jelek arra utalnak, hogy pártja nem akarta, vagy helyesebben nem a pártja akarta a kinevezését. A pártközi értekezlet 1947. március 13-ai ülésén, amikor a miniszterek egy részének a kicserélése ügyében korábban felmerült terv realizálásaként Nagy Ferenc a pénzügyminiszter és a tájékoztatásügyi miniszter személyére megtette pártja javaslatát, kijelentette, hogy „honvédelmi miniszterré javasolni nem tudok senkit, de szóba került Dinnyés Lajos neve... de ezt minden kötelezettség nélkül említem, mert a pártom még nem járult hozzá". Ries megjegyezte: „Nagyon jól ismerem, régi ember, 25 éve ismerem". Rákosi megkérdezte: „Mikor tudtok határozni" „Még ma — volt a válasz —, ha a pártközi értekezlet hozzájárul, akkor semmi akadálya nincs annak, hogy máris betöltse a tárcát." Hozzájárultak; tehát nem a kisgazdapárt javaslata, hanem a pártközi értekezlet előzetes állásfoglalása alapján került sor a jelölésére. Ries még megkérdezte: „Dinnyést szeretik a kisgazdapártban?" mire Nagy Ferenc röviden csak annyit mondott (nem tudni milyen hangsúllyal): „Szeretik". A pártközi értekezlet megállapodott a miniszterek ügyében - így Dinnyés kinevezésére nem saját pártjának a javaslata, hanem a többi párt megállapodása alapján került sor. (PIL 274. f. 7. cs. 163. ő. e.)
