Szűcs László: Dinnyés Lajos első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1947. június 2. - szeptember 19. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 36. Budapest, 2000)
A minisztertanácsi jegyzőkönyvek - [3.1 183.1947. június 12.
Miniszterelnök eltávozik, a minisztertanács elnökletét Rákosi Mátyás miniszterelnökhelyettes veszi át. 49. Pénzügyminiszter [képviseletében Kemény György államtitkár] előterjeszti javaslatát új közszolgálati és egyéb alkalmazások tilalmazása tárgyában. [Rajk] Belügyminiszter: A rendelettervezettel nem ért egyet s amennyiben nem sürgős, kéri annak levételét a napirendről. A legutóbbi események bebizonyították, hogy erős revízió alá kell venni a közalkalmazottakat. Pl. a Belügyminisztérium rendőrségi létszáma a megengedett kereten alul van s a pénzügyminiszter mégsem engedi a létszám betöltését. Lehetetlen állapot, hogy a Pénzügyminisztérium — amely heteken keresztül elszabotálja az alkalmaztatási kérelmeket — engedélyétől függjön a létszám betöltése. Elrendelte egy kataszter összeállítását az ideiglenes alkalmazottakra nézve. Kiderült, hogy Miskolcon 527, Szegeden 245 és Szolnokon 193 ideiglenes alkalmazott van a jutott a földrészletek termésében az elemi csapások által okozott károk eredménye is. Csak a jégeső, az árvíz és a tűz által okozott károk nem juthattak kifejezésre a 10 évi átlagtermésben. Ezért e három elemi csapás esetében feltétlenül helyénvalónak jelezte a földrészletenkénti helyszíni kárfelmérés alapján a íÖldadó mérséklését vagy elengedését. Nem tartotta viszont e szempontból méltánylandónak a rovarok, növénybetegségek, fagy, belvíz, szárazság, hőguta és mezei egerek okozta károkat. A földművelésügyi miniszter ezzel az állásponttal már az 1946. november 22-én kelt minisztertanácsi előterjesztésében, valamint a pénzügyminiszterhez intézett 1947. április 23-án kelt átiratában is szembehelyezkedett. Erre való tekintettel — a minisztertanács egyetértése esetén — a pénzügyminiszter előterjesztésében készségét nyilvánította, hogy az említett három elemi csapáson felül minden általános jellegű és több vármegyére vagy egyes országrészekre kiterjedő elemi csapás esetében is földadóleszállítást engedélyez, ha a károsodás az 50%-ot meghaladja. Ez utóbbi esetekben azonban — tekintettel a szakszemélyzet korlátozott voltára — a földrészletenkénti becslésen alapuló adóelengedési eljárást nem tartotta keresztülvihetőnek. A földművelésügyi miniszternek a pénzügyminiszterhez intézett, a jelen előterjesztéshez kapcsolódó — és a jegyzőkönyv mellett lévő — 5727/1947.eln.3. sz. levele nem találta kielégítő megoldásnak a pénzügyminiszter engedményét, mondván, hogy a gazdálkodót egyéni szempontból a saját kára éppúgy sújtja akkor is, ha a kár csak kisebb körzetben fordul elő, mintha az egész országban előfordult volna. Rámutatott arra, hogy a pénzügyminiszter tervezetében szereplő három kártényezőn kívül egyéb elemi kár esetében is előállhat az a helyzet, amely a földadóelengedésnek egyedül helyes kiindulópontja kell hogy legyen, ti. a megfelelő adóalap hiánya. „Érvényesülnie kell tehát ezen a téren is annak az elvnek — írta —, hogy megfelelő adóalap hiányában adót kivetni nem lehet." A földadó-kedvezmények kiterjesztését a fölbirtokreform sikerének biztosítása szempontjából is szükségesnek jelezte. Hangsúlyozta, hogy az újonnan földhözjutottakat is részesíteni kell azokban a kedvezményekben, amelyeket korábban a nagybirtok is élvezett. A rendelet tervezetéhez részletes észrevételeket, javaslatokat fűzött. Megtalálható a jegyzőkönyv mellett a Gazdasági Főtanács főtitkárának az üggyel kapcsolatos 4595/1947. sz., Bojta Béla miniszterelnökségi államtitkárhoz intézett levele is. Javasolta a kár mértékének földrészletek szerinti harmadrészekben való megállapítása helyett a százalékban történő kifejezését s így reálisabbá tételét. Javasolta továbbá, hogy a kiadásra kerülő rendeletben részletesen szabályozzák a három alapkáron túli károk esetében követendő eljárást. Végül felvetette, hogy a valótlan adatokat közlő adóalany bírsága a tervezetben említett 300 Ft-nak többszöröse legyen. Lásd a földbirtok termésében elemi csapások által okozott rendkívüli károk címén való földadóelengedés és földadóleszállítás tárgyában kiadott 7450/1947. ME sz. rendeletet, MKRT 1947. június 17.
