Szűcs László: Dinnyés Lajos első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1947. június 2. - szeptember 19. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 36. Budapest, 2000)
A minisztertanácsi jegyzőkönyvek - [3.1 183.1947. június 12.
[Vas] Gazdasági Főtanács főtitkára: A hároméves tervről szóló törvényben világosan bennfoglaltatik, hogy az, aki akadályozza az állami munkák elkészítését, büntethető. |T£res] Építési és közmunkaügyi miniszter: Ennek a javaslatnak pedig menni kell. Rákosi Mátyás államminiszter: A mérnököket büntetni kell, mert sok esetben szabotálnak. A 25% jutalmazás nem eléggé serkenti őket a munkára. [Bárányos] Földművelésügyi miniszter: O megelégszik a kötbér-kikötéssel is. [Ries] Igazságügyminiszter: Ez nehezen fog menni. Rákosi Mátyás államminiszter felkéri az igazságügyminisztert, hogy foglalkozzék ezzel a problémával és találjon valami móduszt ennek megoldására. Minisztertanács az előterjesztéshez elvben hozzájárult azzal, hogy az Igazságügyminisztérium a büntetőszankciókra dolgozzon ki javaslatot, amely a hároméves terv védelméről szóló törvényjavaslatba beilleszthető lesz. 27 [Dinnyés] Miniszterelnök: Miután a Házba kell mennie a honvédelmi előterjesztéseket kívánja most tárgyaltatni. 21. Honvédelmi miniszter [képviseletében Sárkány József államtitkár] előterjeszti javaslatát a szovjet-orosz katonai emlékművek és hősi temetők kegyeleti gondozása tárgyában. 28 27 A földművelésügyi miniszter 140 745/1947/VTL 1. sz. előterjesztése rámutatott arra, hogy a földreform műszaki lebonyolítását végző mérnökök a vállalt kötelezettségüknek nem, illetve késlekedve, sokszor hibásan tesznek eleget s ez — a földhözjuttatott újgazdák bizonytalanságban tartása folytán — a mezőgazdasági termelésre káros hatással van, így a gazdasági élet rendjét, a közellátás zavartalanságát veszélyezteti. Ezért merült fel annak szükségessége, hogy a földreform műszaki munkálataiban szerződés alapján résztvevő vállalkozót szerződésileg vállalt magánjogi kötelezettségén felül büntetőjogi következményeket megállapító jogszabály is kötelezze a vállalt munka kellő időben történő pontos elvégzésére. Ugyanakkor lehetővé kívánta tenni, hogy az Országos Földhivatal jutalomban részesíthesse a határidő előtt és jól teljesítő vállalkozókat. A rendelettervezet megtalálható az előterjesztés mellett. Ennek 3. §-a hat hónapig terjedhető elzárást helyezett kilátásba azon vállalkozó számára, aki az általa szerződésben vállalt munkát nem, vagy telekkönyvi felhasználásra alkalmatlan módon végzi el. A 3. § (2) bekezdése a pénzbüntetés legmagasabb összegét huszonnégyezer forintban jelölte meg. Megtalálható a jegyzőkönyv mellett az Igazságügyminisztérium T.2183/1947. sz. levelének hivatalos másolata. Ebben kifejtette, hogy nem járulhat hozzá olyan jogszabályhoz, amely magánjogi szerződések feltételeinek betartását büntetőszankcióval biztosítaná, mivel ez ellenkezne a magyar jogrendszer alapelveivel. Javasolta e helyett, hogy az illetékes földhivatalok a szerződésben a nem, nem kellő időben, vagy nem megfelelő teljesítés esetére szerződéses bírságot kössenek ki. Az Igazságügyminisztérium álláspontjának helyt adva elhagyták a szigorú büntetőszankciókat s a rendeletbe az került, hogy a mulasztásból a közérdekre háruló sérelemhez mért nagyságú, legfeljebb azonban kétezer forintig terjedő pénzbírsággal sújthatja az Országos Földhivatal a vállalkozót. Lásd a 7500/1947. ME sz. rendeletet, MKRT 1947. június 24. Lásd még e jegyzőkönyv 89. napirendi pontját. 28 Lásd a 3/b. sz. mellékletet, valamint az 1947. évi XLX. tc.-t.
