Szűcs László: Dinnyés Lajos első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1947. június 2. - szeptember 19. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 36. Budapest, 2000)
A minisztertanácsi jegyzőkönyvek - [3.1 183.1947. június 12.
[Vas] Gazdasági Főtanács főtitkára bejelenti, hogy a jugoszlávokkal megegyezésjött létre magyar építőmunkások foglalkoztatása tekintetében. Mintegy 4000 magyar építőmunkásnak Jugoszláviába való kiküldetéséről van szó. A MEMOSZ kötött egy szerződést a jugoszláv munkaügyi minisztériummal, viszont ez csak akkor lép életbe, ha államközi szerződéssé változtatjuk át. A szerződés jóváhagyásának kérdése és a szükséges pénzügyi kérdések már részletesen ki vannak tárgyalva. A minisztertanácstól az ügy rendkívüli sürgősségére való tekintettel azt kéri, hogy mivel ezeknek a munkásoknak már folyó hó 16-án indulniok kell Jugoszláviába, hatalmazza fel az építési és közmunkaügyi minisztert, hogy ezt a szerződést a kormány nevében írja alá és amennyiben pénzügyi nehézségek merülnének fel, a Gazdasági Főtanács a Pénzügyminisztériummal egyetértésben rendelkezéseket foganatosíthasson. [Vferes] Építési és közmunkaügyi miniszter: Az ország közvéleményében felmerült az a gondolat, ebben a romországban hogyan lehetséges az, hogy munkásokat adunk ki. A helyzet az, hogy sem tőkét, sem építkezési mozgósítást olyan mértékben bevonni nem tudunk, hogy nagyobbarányú építkezéseket foganatosíthassunk, a magántőkét sem tudjuk erre jelenlegi helyzetében kényszeríteni, ezért a maga részéről kénytelen tudomásul venni, hogy a magyar építőmunkás ott keresi meg kenyerét, ahol tudja. [Dinnyés] Miniszterelnök: Reméli, hogy a két munkáspárt is hozzájárul a munkások kiküldéséhez, már csak a két állam közötti jó viszony táplálására való tekintettel is. Minisztertanács az előterjesztéshez hozzájárult azzal, hogy a pénzügyi részben a Gazdasági Főtanács és a Pénzügyminisztérium egyetértésben, gerhajózási egyezmény megkötése érdekében. Az 1947. július 15-én aláírt szerződést meghatározatlan időre kötötték, hat hónapos előzetes felmondási idővel. Különleges rendelkezése volt a szerződésnek a szovjet kereskedelmi képviselet felállításáról szóló része és az ennek jogi helyzetét szabályozó melléklete; további jelentős rendelkezése volt a szerződésnek a két ország közötti kereskedelmi forgalommal kapcsolatos vitás ügyek eldöntésére szolgáló paritásos döntőbíróság létrehozása. Ezzel együtt megkötötték az egy évre szóló, kölcsönösen 35 millió dollár értékű szállításokra vonatkozó árucsereforgalmi és fizetési egyezményt továbbá a tranzit egyezményt, amelynek értelmében a tranzit kérdésekben mindkét fél részére biztosíttatott a legnagyobb kedvezmény elve. Megkötötték ezen kívül a nem-kereskedelmi fizetésekre vonatkozó egyezményt, amely révén a követségi és konzuli ellátmányokon kívül a különféle hivatalos delegációk részére is biztosították az ún. kedvezményes diplomáciai kurzust. Végül megállapodás jött létre arról, hogy a Szovjetunió átengedi területén a Romániából a Tiszán tutajozott faféleségeket. Lásd még a [14.] 194. sz. jegyzőkönyv 75. napirendi pontját és a 14/c. sz. mellékletet. Az ügy dokumentációja és a szerződés aláírására vonatkozó felhatalmazás megtalálható a MOL XTX-J-l-j SZU IV-571/a-b. jelű dossziéban (37. d.). A Magyar Köztársaság és a Szocialista Szovjet Köztársaságok Szövetsége között létrejött és Moszkvában 1947. július 15-én aláírt kereskedelmi és tengerhajózási szerződés becikkelyezésére az 1947. évi XXVII. tc. formájában került sor.
