Szűcs László: Dinnyés Lajos első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1947. június 2. - szeptember 19. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 36. Budapest, 2000)
A minisztertanácsi jegyzőkönyvek - [2.] 182.1947. június 9.
Dr. Bojta Béla: A külügyminiszter a következő törvényjavaslatokat nyújtotta be: 7. a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 1926. évi módosított alkotmányának becikkelyezése. 14 8. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet első 28 értekezletén elfogadott egyezmények zárócikkelyeinek módosításáról szóló 1946. évi egyezmény becikkelyezése, 15 továbbá lenne még [9.] a békeszerződés becikkelyezése. [Dinnyés] Miniszterelnök: A holnapi kormánybemutatkozással kapcsolatban közli, hogy a szöveget eljuttatta valamennyi miniszterhez és az arra szóló észrevételeket délután 4 óráig kéri a Miniszterelnökségre megküldeni. Legfontosabb a felhatalmazási törvényjavaslat s ezzel kapcsolatban a sürgősség kimondása, hogy [azl ex lex elkerülhetővé váljék. [Ries] Igazságügyminiszter: Szerdán nyújtja be a felhatalmazás iránti javaslatot és fontos, hogy a Nemzetgyűlés kimondja a sürgősséget. 16 Rákosi Mátyás államminiszter: Gondoskodni kell arról, hogy telt Ház legyen és a nyugodt légkört is biztosítani kell, mert valószínűleg nagy külföldi visszhangja lesz az első ülésnek. 17 kiépítése volt. Ennek megfelelően önkormányzati hatáskörrel bíró községi és vármegyei mezőgazdasági testületeket valamint az Országos Mezőgazdasági Szövetséget kívánta életre hívni. (NI 1945-49. 61. sz.) A javaslatot, mint korporációs jellegű szervezet létrehozására irányuló törekvést a SZEB nem engedélyezte tárgyalni. A kérdésről lásd részletesebben Kiss Sándor: A magyar demokráciáért. Magyar Öregdiák Szövetség Bessenyei György Kör. 1983. New Brunswick 66-68., 71-74. pp. 14 Előzményéről lásd a 164. sz. jegyzőkönyv 83. napirendi pontját. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet a Nemzetek Szövetségének megszűnése és az Egyesült Nemzetek végleges megalakulása közötti időre, hogy biztosítsa magának a cselekvőképességet, a Párizsban 1945 őszén tartott értekezletén már módosította az alkotmányát, ezt az 1947. évi VI. tc. iktatta be a magyar törvények sorába. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Egyetemes Értekezletének az 1946 szeptemberében Montreálba összehívott konferenciája az akkorra kialakult helyzetnek megfelelően módosította a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet alkotmányát. Ez elsősorban szervezeti, eljárási előírásokat, a tagokat illető jogokat és kötelezettségeket, valamint a szervezet célkitűzéseiről szóló nyilatkozatot tartalmazta. Ezt az okmányt 1947. március 20-án terjesztette be a külügyminiszter a Nemzetgyűléshez. (NI 167. sz.) 15 A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet alkotmányának módosítása folytán szükségessé vált, hogy az 1919-től 1946 közepéig elfogadott munkaügyi egyezmények szövegéből — fenntartva ezek érdemi intézkedéseit — töröljék mindazokat az utalásokat, amelyek nem voltak összhangban az új helyzettel. A Nemzetközi Munkaügyi Értekezlet Montreálban tartott konferenciáján erről hozott határozatot a külügyminiszter 1947. március 20-án terjesztette be a Nemzetgyűléshez és kérte annak törvénybeiktatását. (NI 168. sz.) 16 Lásd a jelen kötet bevezető tanulmányát és 160. sz. jegyzetét. A kormány részére rendeletek kibocsátására adott felhatalmazás újabb meghosszabbításáról szóló törvényjavaslatot azért kellett sürgősen elfogadtatni, mert a korábbi felhatalmazás érvénye a kormányváltozás következtében megszűnt. A vonatkozó törvényjavaslatot 1947. június 11-én nyújtotta be az igazságügyminiszter. Lásd az 1947. évi XVI. tc.-t. 17 Nagy Ferenc külföldön maradásának nagy nemzetközi visszhangja miatt, — annak demonstrálására, hogy a pártok elismerik az új kormányfőt — szorgalmazta Rákosi, hogy a képviselők lehetőleg teljes számban legyenek jelen az ülésen.
