Szűcs László: Dinnyés Lajos első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1947. június 2. - szeptember 19. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 36. Budapest, 2000)

A minisztertanácsi jegyzőkönyvek - [1.] 181.1947. június 2.

[Bárányos] Földművelésügyi miniszter: Nem sok, pár száz emberről van szó. Rákosi Mátyás államminiszter: A földbirtokrendezéssel kapcsolatban tényleg van egy kategória, amelyen feltétlenül segíteni kell. [Bán] Iparügyi miniszter: A bányászok között mintegy 17-20 esetről van csak szó. [Vkres] Építési és közmunkaügyi miniszter: Ebben a költségvetési évben már semmi esetre sem illeszthető be, csak augusztus után. [Bárányos] Földművelésügyi miniszter: De csak törvényhozási úton tudjuk megoldani. Rákosi Mátyás államminiszter: Tegyen a földművelésügyi miniszter a földbirtok[os]ok kártalanítására nézve, az iparügyi miniszter a bányászok kártalanítására konkrét javaslatot. Minisztertanács a bejelentéseket tudomásul vette.

12 6. [Bárányos] Földművelésügyi miniszter: Előterjeszti javaslatát a románmagyar határ vízügyeit rendező bizottság részére határátlépési igazolványok kiadása tárgyában. Hat személyről lenne szó. [Rajk] Belügyminiszter: Ennek semmi akadálya nincsen. Minisztertanács az előterjesztéshez hozzájárult.

13 7. [Vas] Gazdasági Főtanács főtitkára: Miután csak hétfőre terveznek újbóli minisztertanácsot, és a hitelek folyósítása halasztást nem szenvedhet, kéri a minisztertanács felhatalmazását, hogy a Gazdasági Főtanács döntése alapján a hitelek folyósíthatok legyenek. 12 A telepítés és földreform befejezéséről szóló 1946. évi IX. tc. 20-21. §-a intézkedett azoknak a személyeknek a kártalanításáról, akik a gazdálkodással élethivatás szerűen foglalkoztak s akik birtokát nem sajátították ugyan ki, mégis mivel az adott községben kevés volt a kiosztható föld, igénybe vették és másutt sem kaptak csereingatlant. E törvény végrehajtása azonban késlekedett és csak szeptemberben tűzte napirendre a Gazdasági Főtanács a kérdést, határozatában hangsúlyozta, hogy a kártalanítási előleg címén kifizetendő összeg az évi 1 200 000 forintot nem haladhatja meg. (MOL XTX-A-10, 20. d. 1947. szeptember 12. 23. napirendi pont). Végül a 13 840/1947. Korm. sz. rendelet (MKRT 1947. november 29.) intézkedett bizonyos kártalanítási előlegek fizetéséről. 13 Magyarország határainak helyszíni kijelölésével összefüggő vízügyi kérdések ügyében Romániával, majd Jugoszláviával is folytak államközi tárgyalások. Különösen az un. mozgóhatárok felülvizsgálata, a vízfolyások partszabályozása, az árvízvédelem és a vízienergia-gazdálkodás kérdései kerültek előtérbe. Az e tárgyban 1947. június 10-én Budapesten tartott magyar-román vegyesbizottsági ülés az árvíz idején való együttműködésről, a csatornák rendben tartásáról, a töltések gondozásáról, a vízitársulatok kapcsolattartásáról határozott. Megállapodtak továbbá abban, hogy a vegyesbizottság évente kétszer fog ülésezni: tavasszal Budapesten és ősszel Bukarestben. (MOLXLX-A-l-j 1947-XXXV2186-5981, illetve 9918)