A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1959-1960. évi jegyzőkönyvei (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 35. Budapest, 1999)

28 A magyar párt- és kormányküldöttség 1957. március 20-28. között járt Moszkvában. Az említett levelet Rákosi nem áprilisban, hanem március 25-én írta Hruscsovnak. 29 A PB 1960. február 16-án Fock Jenő szóbeli javaslata alapján úgy döntött, hogy Kiss Károly szóban informálja a szovjet és a kínai nagykövetet Dögei Imre ügyéről, pártjaik KB-a tájékoztatása céljából adja át az MSZMP KB határozatát, és a szóbeli információt írásban is csatolja. Fock Jenő közölje Dögei Imrével, hogy egy hónapra menjen betegszabadságra, és nyilatkozzon, hogy elfogadja-e állami gazdasági igazgatói beosztását, vagy kisebb beosztást akar, esetleg más területen. El kell kérni tőle központi bizottsági igazolványát és a nála lévő pártiratokat. Dögei Imre ügyéről csak akkor lehet a KB által meghatározott pártszerveket informálni, amikor a pekingi nagykövet kinevezésében bekövetkezett változást a sajtó nyilvánosságra hozza. (MOL-M-288. f. 5/170. ő. e.) 30 Hevesi Gyula (1890-1970) 1948-ban tért haza az emigrációból. 1949 és 1956 között az MTA Műszaki Osztályának osztálytitkára, 1956-tól 1960-ig az MTA titkára. 1959. december 5-étől az MSZMP KB tagja. 31 Szerényi Sándor (1905-) 1947-ben tért haza a Szovjetunióból, a Közgazdasági Egyetem könyvtárában helyezkedett el. 1958-1960-ban az MSZMP KB Tudományos és Kulturális Osztályának helyettes vezetője. 1959. december 5-étől az MSZMP KB tagja. 32 Darabos Iván (1911-1983) 1950 és 1953 között az MDP Zala megyei első titkára, majd az Elnöki Tanács titkára. 1956 februárjától 1957 januárjáig népművelési miniszterhelyettes, ezt követően az MSZMP Zala Megyei Bizottságának első titkára. 1957. június 29-étől az MSZMP KB póttagja, 1959. december 5-étől tagja. 33 Darabos Ivánnak a KB által Dögei Imre ügyének vizsgálatával megbízott bizottsági üléséről 1960. február l-jén készült feljegyzése a jegyzőkönyv mellett található. 34 Fock Jenő volt a Dögei ügyét vizsgáló bizottság vezetője. 35 Dögei Imre 1954. június és 1956. október között volt az MDP KEB tagja. 36 Borka Attila (1911-1976) 1955-1956-ban az Óbudai Hajógyár igazgatója. 1957-től 1959-ig az MSZMP Budapesti Bizottságának titkára, ezután az Állami Fejlesztési Bankban dolgozott. 1957. június 29-étől az MSZMP KB tagja. 37 Rákosi Mátyás levelét és az SZKP KB ezzel kapcsolatos határozatát a KB 1958. január 24-i ülésén ismertették. (L.AzMSZMPKB 1957-1958. évi jegyzőkönyvei 6. sz. jegyzőkönyvét 184-232.p. A függelékben olvasható az említett levél is!) 38 Petőházi Gábor (1922-) 1955-től a Baranya Megyei Állami Gazdaságok Igazgatóságának vezetője, 1957. augusztus l-jétől földművelésügyi miniszterhelyettes. 39 L. erről Sipos Levente bevezetőjét Az MSZMP Ideiglenes vezető testületeinek jegyzőkönyvei I. kötetéhez. (INTERARt, 1993. 7-24. p.) 40 Szvetozar Vukmanovics Tempó, a JKSZ KB tagja, a Jugoszláv Szakszervezetek Központi Tanácsának elnöke, a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsa meghívására 1960 januárjában a szabadságát töltötte a Szovjetunióban. Hruscsov január 16-án fogadta, és megbeszélést folytatott vele. {Népszabadság, 1960. január 17.) 41 Utalás az SZKP KB 1957. július 22-29-i ülésére, „Malenkov-Kaganovics-Molotov pártellenes csoportja" ügyében hozott határozatára. A „negyedik" személy Sepilov. (Az MSZMP KB 1957. július 3-én foglalkozott e témával. L. Az MSZMP KB 1957-1958. évi jegyzőkönyvei 2. számú dokumentum, 29-37. p.) 42 Bakó Ágnes (1919-) 1945-től 1956 októberéig a VIII. kerületi pártbizottság másodtitkára, 1956 novemberétől ugyanott az MSZMP HB elnöke, majd kerületi első titkár. 1957. június 29-étől az MSZMP KB tagja. 43 Rajk László (1909-1949) politikus; 1945-től 1949-ig az MKP ÜL az MDP KV és PB tagja, 1945-ben titkára. 1945-1946-ban az MKP Budapesti Területi Bizottságának titkára, majd a párt főtitkárhelyettese. 1946-tól 1948-ig belügyminiszter, ezt követően külügyminiszter. 1948-1949-ben az MKP KV titkára. 1949-ben a Magyar Függetlenségi Népfront titkára. 1949-ben koholt vádak alapján halálra ítélték, kivégezték. 1955-ben rehabilitálták. 1956. október 6-i temetése rendszerellenes politikai tömegtüntetés jellegét öltötte. A „Rajk-ügyről" 1. Rajk László és társai a népbíróság előtt 40 év távlatából... A bevezetőt írta: Zinner Tibor (Budapest, MÉSZ 1989.) 44 A Rákosi-ügyről 1. Feitl István „A bukott Rákosi" c. tanulmányát. (Politikatörténeti Füzetek TV. Politikatörténeti Alapítvány 1993.), továbbá Sipos Levente előszavát a Rákosi Mátyás: Visszaemlékezések 1948-1956 c. kiadványhoz. (Napvilág Kiadó, Budapest, 1997.) 45 A KB 1958. decemberi ülésén foglalkozott az agrárpolitikai kérdésekkel. L. Az MSZMP KB 1957-1958. évi jegyzőkönyvei 12. dokumentum. Apró Antal felszólalásának említett része 703., Kádár János felszólalásának vonatkozó részlete 705-726. p. 46 Márczis Antal (1919-1974) 1945-től az MKP járási titkára, 1949. szeptembertől 1950. februárig az MDP Győr Megyei Bizottsága mezőgazdasági osztályának vezetője. 1950. március l-jétől az FM 541