A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1959-1960. évi jegyzőkönyvei (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 35. Budapest, 1999)

5 Fehér Lajos (1917-1981) 1954-től 1955-ig a Szabad Nép főszerkesztő-helyettese, 1955-56-ban a Balatonnagybereki Állami Gazdaság igazgatója. 1956. november 8-ától 24-éig a Népszabadság főszerkesztője, 1956. december 12-étől 1957. április végéig szénkormánybiztos, 1957 februárjától 1959 decemberéig a KB Mezőgazdasági Osztályának vezetője, ekkor KB titkár lett. 1956 novemberétől tagja az MSZMP IKB-nak, illetve KB-nak, valamint az IIB-nek, illetve PB-nek. 6 A jegyzőkönyvhöz csatolt előterjesztés: A Központi Bizottság határozata a termelőszövetkezeti mozgalom továbbfejlesztéséről", amelyre Kádár János a következő megjegyzést írta: „Bizalmas! A szöveget átnéztem, azzal egyetértek. A szövegben hét helyen kisebb módosítást írtam, illetve ajánlok. Kádár X. 26-án" (MOL-M-288. f. 4/25. ő. e.) A határozat megjelent A Magyar Szocialista Munkáspárt határozatai és dokumentumai 1956-1962 c. kiadványban. (Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1973. 381392. p.) 7 A KB 1958. december 7-i, „A párt agrárpolitikájával kapcsolatos egyes kérdésekről és a termelőszövetkezeti mozgalom továbbfejlesztéséről" szóló határozatról van szó. Megjelent A Magyar Szocialista Munkáspárt határozatai és dokumentumai 1956-1962 c. kiadványban. (286-295. p.) 8 A KB 1959. március 6-i, „Az SZKP XXI. kongresszusáról és belső helyzetünk időszerű kérdéseiről" szóló határozatáról van szó, melynek 5. fejezete „A termelőszövetkezeti mozgalom fejlődésének eredményei 1959 első negyedében és az időszerű feladatok". Megjelent A Magyar Szocialista Munkáspárt határozatai és dokumentumai 1956-1962 c. kiadványban. (341-350. p.) 9 Az elemző jelentések lelőhelye: MOL-M-288. f. 28/1959/3-6. ő. e. 10 A termelőszövetkezetek állami támogatásáról évente megjelenő rendeletek 1958-tól a 3004-es számot viselték. Az itt említett új kormányrendelet a „3004/2/1959 (XI. 15.) Korm. számú határozat a termelőszövetkezetek gazdasági megerősítéséhez és fejlesztéséhez nyújtott állami támogatásról," (Törvények és rendeletek hivatalos gyűjteménye (továbbiakban: TRHGY) 1959. 298-305. p.) 11 A termelőszövetkezeti tagok háztáji gazdaságuk után fizetendő községfejlesztési hozzájárulásáról a 48/1959 (XII. 23.) Korm. számú rendelet intézkedik. (TRHGY 1959. 268. p.) 12 Horváth András (1911-) 1955-től az MDP Pest megyei Bizottságának titkára, 1956 novemberétől az MSZMP Pest megyei Bizottságának első titkára. 13 L. erről a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődésének háromnegyedévi tapasztalatairól 1959. augusztus 27-én készült jelentést. (MOL-M-288. f. 28/1959/2. ő. e.) 14 A kettős feladatról a KB 1958. december 7-i határozatában ez áll: „A Központi Bizottság változatlanul helyesnek tartja agrárpolitikánknak az elmúlt két évben is irányt adó azt a célkitűzését, hogy mezőgazdaságunk szocialista átalakítását a mezőgazdasági termelés egyidejű állandó fokozása mellett kell végrehajtani." 15 Helyesebben: a 22/1959. (VII. 24.) FM számú rendelet a mezőgazdasági termelőszövetkezetben az alapszabályszerű jövedelemelosztás biztosítására. (TRHGY 1959. 462-463. p.) 16 A rendelet pontos szövege a következő: „1. § a.) A tagok (családok) részére kenyérgabonából a tervezettnél, illetőleg a család szükségletének megfelelő mennyiségnél, takarmányból pedig a tervezettnél, illetőleg a háztáji állatállomány szükséglete mértékénél többet kiosztani nem lehet. Az egyes tagok (családok) részesedését (előlegét) az általuk teljesített munkaegységek figyelembevételével kell megállapítani. (Uo.) 17 Erről az idézett rendelet 1. § b) és c) pontja szól: ,,b) A takarmányalap nagyságának megállapításánál ezenfelül figyelembe kell venni a tagoknál átmenetileg háztáji elhelyezésben maradt közös állatállomány, valamint a háztáji állatok takarmányszükségletét, c) Szükség esetén a háztáji állatállomány részére — a teljesített munkaegységek arányában — takarmányelőleget lehet folyósítani." (Uo.) 18 Biksza Miklós (1924-9156. december 10.) 1956-ban az MDP dabasi járási titkára volt. 19 Az inárcsi tsz említett elnöke Perényi István volt. 20 Az idézett szöveg az MSZMP agrárpolitikájának téziseiben található, a III. fejezet (A mezőgazdaság szocialista átépítésének irányelvei) 2. (A mezőgazdaság szocialista átalakításának fő útja a mezőgazdasági termelőszövetkezet) b/ pontjában, és pontosan így szól: ,,a nagyüzemi munkamegosztás előnyeit kihasználva, közösen végzik a munkát a termelés minden ágában." (Párthatározatok a mezőgazdaság fejlesztésére. Kossuth Könyvkiadó 1958. 5-64. p.) A „zöldkönyvben" kifejezés a brosúra színére utal. 21 Szemes Lajosról van szó, aki a gödöllői Agrártudományi Egyetemen tanított, onnan ment el Zsámbékra tsz-elnöknek. Később az agrártudományi egyetem gyöngyösi főiskolai karán tanított üzemtant. 22 Cseterki Lajos (1921-1983) 1953-tól a SZOT titkára, 1956 novemberétől kormányösszekötő Fejér megyében, 1957-től az MSZMP Fejér Megyei Bizottságának első titkára, 1959-től a KB tagja. 23 A márciusi határozat azt hangsúlyozta, hogy a fő követelmény a tsz-ek megerősítése, különösen a tél folyamán alakult termelőszövetkezetek nagyüzemi gazdálkodásának megalapozása, tehát a szervezésről az erőket az ilyen feladatokra kell átcsoportosítani. 24 Kovács Imre élelmezésügyi miniszterről van szó. 376