A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1959-1960. évi jegyzőkönyvei (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 35. Budapest, 1999)

32 Az SZKP XXI. kongresszusáról van szó, amelyet 1959. január 27. és február 5. között tartottak. 33 Pontosabban: a második ötéves tervben. 34 Kossá István (1904-1965) 1945-től 1948-ig a Szakszervezeti Tanács főtitkára. 1948-1949-ben iparügyi, 1949-1950-ben pénzügyminiszter, 1950-195 l-ben az Országos Munkabér Bizottság, 19511952-ben az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke. 1952-ben kohó- és gépipari, majd általános gépipari miniszter, 1953-1954-ben a Munkaerőtartalékok Hivatalának elnöke. 1954 végétől az OT elnökhelyettese. 1956. október 27-től november 3-ig, illetve november 7-től 1957. május 9-ig pénzügyminiszter, utána közlekedés- és postaügyi miniszter 1963-ig. 1957. február 26-ától az MSZMP IKB, illetve KB tagja. 35 L. a PB 1959. szeptember 1-jei ülésén „Az életszínvonal növelésének módszerei" c. napirend vitájában Friss István felszólalását. (MOL-M-288.f.5/147. ő. e.) 36 Dögei Imre (1912-1964) 1946 őszétől az UFOSZ főtitkára, 1948 decemberétől a DÉFOSZ ügyvezető elnöke, 1950-től 1956-ig a SZÖVOSZ elnöke. 1956 novemberétől 1960-ig földművelésügyi miniszter. 1956. novemberétől az MSZMP IKB, illetve KB tagja. 37 Kovács Imre (1914-) 1954-től élelmezésügyi miniszterhelyettes, 1957 májusától élelmezésügyi miniszter. 38 Bakonyi Sebestyén Endréről van szó. (Szül. 1913-ban.) 1946-ban tért haza az emigrációból. 1947-ig a Mérnök Szakszervezet főtitkárhelyettese. 1947 végétől a Nehézipari Központ főosztályvezetője, 1949-1950-ben a KGM főosztályvezető-helyettese. 1951-ben a Közgazdasági Egyetem tanszékvezető tanára. 1952 augusztusától a Klement Gottwald Villamossági Gyár igazgatója. 1956 szeptemberétől a KGM-ben első miniszterhelyettes. 39 Trautmann Rezső (1907-) 1951-től építésügyi miniszterhelyettes, 1957. május 9-étől építésügyi miniszter. 40 Brutyó János (1911-1987); 1947-től az MKP KV munkatársa, 1950-ben az Építők Szakszervezetének főtitkárhelyettese, 1951-től 1955-ig építésügyi miniszterhelyettes, majd az Építők Szakszervezetének elnöke. 1959-től a SZOT főtitkára, illetve elnöke. 1957. június 29-étől a KB tagja. 41 Czottner Sándorról és a Nehézipari Minisztériumról van szó. 42 Értsd. Kazincbarcika. 43 A Tiszavidéki Vegyi Kombinátról van szó. 44 A PB 1959. június 2-i ülésén tárgyalta meg a 15 éves lakásépítési tervet. (MOL-M-288.f.5/133. ő. e.) 45 A kormányhatározat a 15 éves lakásépítési tervről 1960. január 10-én jelent meg. Az 1002/1960. számú kormányhatározat 1 millió lakás építését irányozza elő; fokozott állami támogatásban részesíti a magánerőből épülő lakásokat. Ugyanezen a napon tették közzé a 3/1960. számú kormányhatározatot: a lakás nem megfelelő kihasználtsága esetén lakbérpótlékot állapít meg, rendelkezik az albérleti díjakról. (TRHGY1960. 265-267. p.) 46 Itt az eredeti dokumentumban is kipontozott rész van. 47 A Földművelésügyi Minisztériumról van szó, ahol Tömpe István ekkor a miniszter első helyettese volt. 48 A KB 1959. október 22-én tárgyalta meg a termelőszövetkezeti mozgalom helyzetéről szóló anyagot. L. e kötet 4. sz. jegyzőkönyvéti 48/a Az első ötéves tervidőszaka 1950-től 1954-ig tartott. 49 Valószínűleg elhallás, félreértés miatt hibásan írták a nevet. - Varró György szóbeli közlése szerint az említett mondás Kass Oszkár főmérnöktől származik. 50 A Dunai Cementmű avatására 1965. november 4-én került sor, Dunaújvárosban (korábban Sztálinváros) 1965. július 4-én avatták fel a hideg-hengerművet. 51 Az „eredeti" második ötéves terv — az 1956-1960-as időszakra készült — irányelveit az MDP KV 1956. április 27-én bocsátotta társadalmi vitára. 52 Feltehetőleg a szuffita szó (csőalakú színpadi izzólámpák) használata lenne megfelelő. 53 A „B" ipar a hadiipari üzemeket jelentette. A PB 1958. április 29-én tárgyalta a KGM/B ipar munkáját, állapotát, és döntött arról, hogy „azokat a vállalatokat, amelyek előreláthatóan huzamosabb ideig, illetve egyáltalán nem gyártanak hadiipari terméket, adják át a szakiparnak." (MOL-M288.f.5/76. ő. e.) 54 Prieszol József (1906-1965) 1949-től a KPM-ben politikai államtitkár, majd a miniszter első helyettese. 1956 novemberében Ózdon az MSZMP szervezője, 1957-től a Borsod Megyei Pártbizottság első titkára. 1957. június 29-étől az MSZMP KB tagja. 55 Helyesen: Központi Bizottság. 56 Helyesen: vonatpark. 57 Jakab Sándorról, az MSZMP Nógrád megyei első titkáráról van szó. 58 Hangony: község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a volt ózdi járásban. 59 Lux László (1907-) 1953 decemberétől 1961 júniusáig építésügyi miniszterhelyettes. 275