A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1959-1960. évi jegyzőkönyvei (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 35. Budapest, 1999)

erőnket koncentráljuk oda, amelyik hónapok alatt, vagy egyéb rövid határidőn belül komoly pénzt hozhat, mert ilyen beruházások az országban vannak. Akkor az már egy magasabb, nagyobb szintű emelkedését jelenti a termelésnek, segít a további problémák megoldásában. FRISS ISTÁN elvtárs: Tisztelt elvtársak! Nagyon kevés mondanivalóm akad vagy maradt, úgyhogy alapjában véve zárszó nélkül is befejezhetnénk. Egy-két dolgot szeretnék még az elmondottakból megismételni, hogy nagyobb nyomatékokat adjak neki, megjegyezvén azt is, hogy — amit most utoljára itt Valkó elvtárs mondott, az általában helyes — a terv készítésénél részben ezt az elvet követjük, hiszen a beruházásokhoz nyúltunk hozzá, és az előterjesztésben az is szerepel, hogy további lépéseket akarunk tenni, hogy a beruházásokban a PB-nek a beruházások koncentrálására vonatkozó határozatát következetesebben érvényesítsük. A leglényegesebb valóban az, hogy végig az egész vonalon, a felső vezetéstől kezdve az üzemek vezetéséig, a Központi Bizottságtól kezdve az üzemi pártszervezetekig ugyanazt a vonalat, ugyanazt a tervet, ugyanazokat a szempontokat érvényesítsük, és ilyen módon valóban megvalósítsuk a nagyobb tervszerűséget a gyakorlatban is. Tehát elérjük azt, hogy ott és abból termeljenek többet, amelyből az tényleg kívánatos, hogy mennél kevesebb legyen az olyan termeivény, vagy egyéb gazdasági tevékenység, ami valami ösztönös, kiszámíthatatlan és ellenőrizhetetlen vonalon fut, hogy ezzel az egész gazdasági tevékenységünk hatékonyságát növeljük. Megismételném még az, hogy ahhoz, hogy ezt sikerrel tudjuk vinni, az szükséges, vagy az is szükséges, hogy az egész gazdasági vezetés tényleg értse a kérdéseket, egyformán értse a kérdéseket, mert többek között csak akkor remélhetjük, hogy valóban a dolgozók széles tömegeit is azokért a célokért tudjuk mozgósítani, amelyek itt valamennyiünk előtt mint elérendő célok lebegnek. Az elhangzottak alapján kérem a Központi Bizottságot, hogy az előterjesztésben foglalt határozati javaslatot hagyja jóvá. KISS KÁROLY elvtárs: Tisztelt Központi Bizottság! Talán felolvasom ezt a rövid határozati javaslatot, amely az előterjesztésben van, és felteszem szavazásra: „A Központi Bizottság elfogadja az 1961-es népgazdasági terv fő célkitűzéseit, és egyetért azzal, hogy az előterjesztésben összefoglalt alapelveknek megfelelően kidolgozott tervjavaslatot a Minisztertanács elé terjesszék jóváhagyásra. A Központi Bizottság szükségesnek tartja, hogy a terv jóváhagyásával egyidőben a kormány határozza meg azokat a rendszabályokat is, melyek a terv végrehajtását biztosítják." Felteszem a kérdést, elfogadja-e a Központi Bizottság. Ha igen, szavazzunk. Köszönöm. Ki van ellene? Megállapítom, hogy a Központi Bizottság a határozati javaslatot egyhangúlag elfogadta. Ezzel napirendünk második pontjával végeztünk. Azt hiszem, nyugodtan megtárgyalhatjuk a harmadikat, mert nem látszik olyannak, ami nagy vitát váltana ki: „Javaslat a Központi Bizottság 1961. I. félévi munkatervére". Marosán elvtársé a szó. MAROSÁN GYÖRGY elvtárs: Indokolni szeretném egy pár szóval a Központi Bizottságnak a beterjesztett félévi munkatervénél azt, hogy négy napirendi pont fel volt véve az 1960. II. félévi munkatervbe, és ezeket át kellett vinni az 1961-es évre. Ezek közé tartozik a II. ötéves tervre vonatkozó napirend, ezt különösen indokolni nem kell, mert egyébként a múltkori KB-ülésen szó volt róla, és most a 988