A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1959-1960. évi jegyzőkönyvei (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 35. Budapest, 1999)

83 A jelen ülésre beterjesztett határozati javaslatról van szó. 84 Varró György (1922-) 1956-tól a Beloiannisz-gyár osztályvezetője, 1957. június 29-től az MSZMP KB póttagja, 1961-től tagja. 85 Kádár János 1958. október 15-én beszélt a Láng-gépgyár munkásgyűlésén. (A beszéd szövegét 1. MOL-M-288.f.21l 195816. ő. e.) 86 Molnár Ernő (1922-1978) 1957-től az MSZMP III. kerületi, 1959-től a Csepel Vas- és Fémművek Pártbizottságának első titkára. 1959. december 5-től a KB tagja. 87 Az egyetemeknek a tsz-szervezésbe való bekapcsolásával foglalkozik a PB „Egyetemeink egyes politikai és káderkérdéseiről" szóló határozatának végrehajtását elemző jelentése: MOL-M288. f.33/1959/4. ő. e.) 88 A Szovjet Hadsereg Napjáról van szó, amelyet február 23-án ünnepeltek. 89 Az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottsága 1956. november 28-i ülésén a Magyar-Szovjet Társaság megszüntetéséről döntött, de azt később újjászervezték. 1957. június 15-én az MSZT Országos Vezetősége ülést tartott, a társaság nevét Magyar-Szovjet Baráti Társaságra változtatta. (MOL-M288.f.22/1957/3. ő. e.) 90 A határozat záradékában intézkedett a KB arról, hogy azt meg kell tárgyalni az országos aktíván, az FM, a SZOVOSZ és a Termelőszövetkezeti Tanács kommunista aktívájával, valamint a megyei pártbizottságok kibővített ülésein. 91 Apró Antal, Fock Jenő és Kádár János az SZKP XXI. Kongresszusán „ültek" Moszkvában. 92 Macmillan, Harold (1894-1986) angol politikus, 1957-1963 között miniszterelnök. 1959. február 22-től március 3-ig folytatott tárgyalásokat a szovjet vezetőkkel Moszkvában. 93 Hammarskjöld, Dag (1905-1961) 1953-tól 1961-ig az ENSZ főtitkára. 94 A PB 1959. augusztus 11-én és október 13-án, a KB pedig október 22-én foglalkozott az államhatalmi és államigazgatási szervek munkájával. (MOL-M-288.f.5/144. és 145. ő. e., ill. 4/25. ő. e., továbbá 1. e kötet 4. sz. jegyzőkönyvét!) 95 Czottner Sándor (1903-1980) 1948-tól a Kohóipari Központ vezérigazgatója, 1949-1950-ben nehézipari államtitkár, majd 1956-ig szénbányászati, illetve bánya- és energiaügyi miniszter. 1957-től 1963-ig nehézipari miniszter. 1951-1956 között az MDP KV tagja. 96 Csergő János (1920-1980) 1948-1949-ben a Magyar Posta főigazgatója, 1949-től 1951-ig a Nehézipari Minisztériumban államtitkár. 1952-ben az MDP KB Államgazdasági Osztályának helyettes vezetője, majd decembertől 1953 júliusáig a Minisztertanács csoportvezetője, ezután 1954-ig a KV Ipari és Közlekedési Osztályának vezetője. 1954-1962 között kohó- és gépipari miniszter. 1954-1956 között az MDP KV tagja, 1959-től az MSZMP KB póttagja. 97 Az Országgyűlés azon képviselőiről van szó, akik tagjai voltak az MSZMP-nek. A kommunista képviselőcsoportnak választott vezetősége és titkára volt, a parlamenti viták előtt rendszeresen megbeszélték a közösen képviselendő álláspontot. A PB 1958. novemberi ülésének „Javaslat az új Országygyűlés összehívására, jellegére, napirendjére, az Országgyűlés bizottságaira" c. napirendi pontja előterjesztésében ezzel kapcsolatban a következő szöveg olvasható: ,,A képviselőcsoport vezetőségét az ellenforradalom előtt az MDP parlamenti csoportja választotta meg. Tagjai: Apró Antal, Házi Árpád, Ess Károly, Köböl József, Kristóf István, Kukucska János, Rónai Sándor, Szabó Piroska, Vass Istvánné elvtársak." (MOL-M-288.f.5/103. ő. e.) 1959 decemberében a csoport a vezetőséget 11 tagúra változtatta, tagjai közé választva Komócsin Zoltánt és Olt Károlyt. 98 A PB 1959. február 3-án foglalkozott a több gyermekes dolgozók és nyugdíjasok családi pótlékának felemelésével. Ennek alapján készült a 15/1959. (III. 27.) Korm. sz. rendelet a három vagy ennél több gyermeket eltartó dolgozók és az egyedülálló dolgozó nők családi pótlékának emeléséről. (TRHGY 1959. 209. p.) 99 Utalás „a munkásosztállyal kapcsolatos egyes feladatokról" szóló határozatra, amit 1958. október 13-án hozott a KB. (A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1957-1958. évi jegyzőkönyvei. Magyar Országos Levéltár, Budapest, 1997. 636-662. p.) íoo A Munka Törvénykönyvének kidolgozásával kapcsolatos néhány kérdésre vonatkozóan 1.: „Előterjesztés a Munka Törvénykönyve kidolgozásával kapcsolatos néhány elvi kérdésről." (MOL-M288. f. 5/59. ő. e.) 101 Elírás! Varró György felszólalására utal Kádár János. 102 „A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1959. március 6-i ülésének határozata" a Népszabadság 1959. március 8-i számában jelent meg. 103 j± Népszabadság 1959. március 12-i számában adott hírt a március 11-én tartott budapesti pártbizottsági ülésről. 104 Vö. a 77. sz. jegyzettel.