A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1959-1960. évi jegyzőkönyvei (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 35. Budapest, 1999)

okozott az almatermésben, az őszi esőzés a szőlőben. Mindezek miatt a tsz-ek idei zárszámadása gyengébb lesz a tavalyinál. Különösen a mintegy 700 nagyobb nehézségekkel küszködő, közöttük 400 krónikusan gyenge termelőszövetkezetben, ahol az elemi károk mellett a szervezetlenség, fegyelmezetlenség, gazdálkodási hibák csak növelték a terméskiesést, nagyobbak a nehézségek. Az előbb megnevezett okok miatt az átszervezéssel járó átmeneti nehézségek nagyobbak lettek, mint ahogyan az idei első félév eredményei összegezésénél láttuk. A meglevő népgazdasági feszültségek következtében a Politikai Bizottság szeptember 20-i határozata

8 értelmében a mezőgazdasággal kapcsolatos, államunkat terhelő kiadásokat 1961-re csak az ez évi szinten szabad előirányozni. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy az 1961-es népgazdasági tervkészítés mai állása szerint a jövő évben tsz-építkezésekre — a tsz saját erőt is figyelembe véve — 1 milliárd 210 millió forint beruházás áll rendelkezésre. Ebből mintegy egymilliárd jut a jelenleg már meglevő tsz-ek jövő évi gazdasági megszilárdítási feladataira. Elsősorban a tavaly és az idén elmaradt járulékos beruházások létesítésére, a már meglevő állóeszközök rentábilisabb üzemeltetése érdekében, továbbá a termelésben gyorsabban térülő sertés, növendékmarha új férőhelyek építésére. Az új termelőszövetkezetek részére az említett építkezési beruházási keretből csak mintegy 180 millió forint használható fel. A népgazdaság ismert helyzetéből kiindulva javasoljuk többek között azt, hogy ahol a dolgozó parasztok úgy határoznak, hogy a szövetkezeti gazdálkodásra teljes egészében csak a jövő év őszén térnek át: azt engedélyezni kell. Az ún. „Őszi kezdésű"

9 termelőszövetkezetek ugyanis a közös állatállomány kialakításához és az ezzel járó beruházásokhoz ténylegesen jövő ősszel, a közös vetés elkezdésével fognak hozzá. Addig legfeljebb előkészítik azt, a közös takarmányalap megteremtésével, vályogvetéssel, fakitermeléssel stb. Magyarán az ilyen tsz-ekben a beruházások megvalósítása, pontosabban az állami támogatások tekintetében a népgazdaság jó néhány hónapos lélegzetvételhez jut. Ezért is célszerű most elővenni és támogatni az őszi kezdésű tsz-ek szervezését, annak ellenére, hogy megalakulásuk után csak mintegy 6 hónap múlva kezdik meg ténylegesen a közös gazdálkodást, és ez a szervező, felvilágosító munkában a tavalyi tapasztalatok szerint többszörös politikai energiát követel tőlünk. A népgazdaság tehermentesítését, a felesleges vásárlóerő kiáramlásának ellensúlyozását célozza az a javaslatunk, hogy a Baranya megyei, makói járásbeli, Tolna megyei jó tapasztalatok alapján próbáljuk szélesíteni azt a gyakorlatot, hogy a belépett parasztok ne jószágot, hanem pénzt hozzanak be a tsz-be, holdanként 2-300-400 forintot. Az így behozott pénzekből — elég csinos indulási tőkéből — a tsz a legjobb jószágokat vásárolhatja meg a tsz-tagok háztáji gazdaságaiból. Ahol ezt csinálták, eredménnyel járt. Emellett a tsz-parasztság egyetértésével találkozik, s e módszert igazságosabbnak tartja. Tisztelt Központi Bizottság! Az előbb vázolt fő eldöntendő kérdés mellett szeretnék néhány gyakorlati tennivalót felvetni, mind a fejlesztéssel, mind a megszilárdítással kapcsolatban. De talán előbb röviden tájékoztatnám a Központi Bizottságot a nyári fejlesztés eredményeiről és tapasztalatairól. A Politikai Bizottság, mint ismeretes, négy megyében, mintegy 40 községben korlátozott mértékű nyári fejlesztést engedélyezett.

10 Ennek összeredménye kielégítő: 28 új tsz alakult, több mint 9000 dolgozó paraszt lépett be, s kereken 60 ezer hold földet hozott be a tsz-ekbe, Vas megye a 749