A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1959-1960. évi jegyzőkönyvei (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 35. Budapest, 1999)

sági kérdések igen részletesen és alaposan tárgyalva voltak, úgy az eddig elért eredmények, mint a hatéves terv célkitűzései. Ami az eddigi eredményeiket illeti, ott beszámoltak az első kongresszus

8 óta eltelt időszakról, de a termelésnél tíz évről adtak számot, ami azt jelenti, hogy az iparban tíz esztendő alatt 65% termelésnövekedést értek el. Ez megfelel évi 1011%-nak, mert az új tervig számították csak, és azon belül fontos, hogy ez az évi hozzávetőleg 10%os növekedés 8%-ban a termelékenység növekedésének útján, tehát kb. 3/4 részben a termelékenység növekedése útján jött létre. A mezőgazdaságuk jelenleg 81%-ig van kollektivizálva, átszervezve, amiből az érdekes számunkra, hogy ennek fele úgynevezett kollektív gazdaság, ami magasabb fokú valamivel, mint a mi termelőszövetkezetünk, mert földjáradékot sem fizetnek, a másik fele viszont — azt mondják a hozzáértők — a mi régebben ismeretes II. típusunkhoz tartozik. Tehát az nem éri el a mi termelőszövetkezetünknek színvonalát és szocialista jellegét. Egyébként ezzel kapcsolatban ismerjük a román elvtársak álláspontját. Ők nem különösebben hajkurásszák a további fejlesztést és szervezést, mert náluk rendkívül nagy hegyvidéki területek vannak, amelyeknek a tsz-be szervezése nagyon körülményes. Most a tervükről egy pár szót. Itt már Fock elvtárs utalt erre. Elhatározták, hogy a nemzeti jövedelmet 70-80%-kal növelik. Az ipari termelést 110%-kal növelik a hat év alatt, a mezőgazdasági termelést 70-80%-kal növelik, a termelékenység 60-65%-os növelésével. Tehát ezek az összes mutatók magasabbak, érezhetően és lényegesebben, mint a mi mutatóink, amelyeket mi most ebben az ötéves tervben számolunk. Egy nagyobb kérdés volt, ott, ahol a mi mutatónk, tervünk többre törekszik, a lakásépítés, ahol a hat év alatt 300 000 lakás építése van betervezve, ami Románia lakosaihoz számítva alacsonyabb, mint ami nálunk van: a 250 000. Ugyancsak céljaik között szerepel a szocialista átszervezés befejezése, természetesen, ez alatt az időszak alatt. Meg szeretném még jegyezni, hogy a Román Munkáspárt munkastílusa eltér a Magyar Szocialista Munkáspárt stílusától. Ez sok mindenben jut kifejezésre. Kifejezésre jut külsőségekben; még bizonyos értelemben a kérdések felvetése és tárgyalása is másképpen történik, mint nálunk. így maga a Központi Bizottság beszámolója is és a hozzászólások is valahogy olyan problémamentesek voltak. Amikor mi annak idején tárgyaltuk a mi téziseinket, felmerült, hogy problémamentes, de ezeknek tényleg ez volt az alapvonása. Inkább beszámoltak, hogy mennyi van, mit csinálnak, mit akarnak - ilyen nagyságrendű számokban és arányokban mutatták meg inkább a fejlődést, mint problémákban. Csak írásos felszólalások voltak és olyanok — mi tudjuk a küldöttektől is —, hogy minden felszólalást előzőleg egy felsőbb pártszerv megtárgyalt. És ez persze érezhető és látható volt a felszólalásokon, szerkezetük, felépítésük teljesen egyforma volt. Emellett meg kell azt mondani, hogy a küldöttségünknek olyan benyomása van, hogy a Román Munkáspárt többet és jobban, intenzívebben foglalkozik gazdasági kérdésekkel, mint a mi pártunk és pártszervezeteink. Ez szemmel látható volt. Ugyanígy meg kell azt is mondani, hogy a román vezető elvtársak maguk, de a legegyszerűbb felszólalók is, a gazdasági kérdéseknél nagy tárgyismerettel és hozzáértéssel beszéltek. Amit az adatokból és impressziókból össze tudtunk szedni, azt látjuk, hogy lendületes építés van, az életszínvonal fejlődőben van, a hangulat jó és bizakodó. Ezt lehet látni. A párt egységes, a vezetésnek tekintélye van a pártban is és általá714