A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1959-1960. évi jegyzőkönyvei (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 35. Budapest, 1999)

gyobb súlyt helyezni, és én a magam részéről leginkább, amit az élet tapasztalatából el tudok mondani, azt gondolnám, hogy az anyagban is nagyobb súlyt kellene helyezni arra, hogy a tanítókkal működjön együtt a falusi KISZ-szervezet, már amennyire ezeket a tanító embereket nekünk meg lehet győzni, illetve meg lehet szerezni ennek a célnak. Az ő munkájuk jelentősége, ahogy a falusi életet én ismerem, ilyen tekintetben nem lehet vitás, és nem lenne eredménytelen. MAROSÁN GYÖRGY elvtárs: Kisházi, Rapai elvtársnak, Kádár elvtársnak és másoknak is a pontosításra vonatkozó, és mondjuk így, az elvi vonalát tisztábbá megszövegező vonalát fogadja el a Központi Bizottság. Két-három szót az itt felmerült kérdésekről. Konkrétan. A felszólalók általában kifogásolták, hogy sok az általánosítás és a nem konkrét meghatározás. Tudni kell azt, hogy a KISZ-nek minden területre ki van dolgozva munkaterve, a falu felé, a fegyveres testületek felé, az iskola felé, máshová is. Mivel azonban ez egy irányvonalnak indult, amely megszabta az általa mondott és a határozatban lerögzített szervek feladatát, a KISZ-szervezet fogja adni ehhez a konkrétumokat. A kongresszuson is, a kongresszus előtti munkában. Ezeket a pontosításokat fogadja el a Központi Bizottság. Ugyanez vonatkozik Kutika elvtársra. A fegyveres testületekre vonatkozó megállapítás a KISZ-határozatban van. De a konkrét munkát és tevékenységet a fegyveres testületnek készíteni kell, és meg is van. Ezt nem lehet beletenni ide, legfeljebb azt lehet mondani, hogy különös figyelemmel a fegyveres testületeknél a KISZ-szervezetekre, utalva arra a kérdésre is, és azt is fogadja el a KB, amit Kádár elvtárs javasolt, csak meg kell szövegezni, hogy amikor a fegyveres testületekről beszélünk, akkor emeljünk csak ki egy-két igen fontos területet - Határőrség stb. Ez is hozzátartozik ehhez a dologhoz. így akkor a kérdés általánossága mögött meglesznek a konkrétumok is. A többi versennyel kapcsolatosan én nem tudom, hogy van változás, én is az újságban olvastam, meg fogjuk vizsgálni. Én nem tudok róla, hogy van-e erről párthatározat. Javaslom, hogy nézzük meg, ebben a kérdésben nekem is ez a véleményem. Rapai elvtárs az úttörőmozgalommal kapcsolatosan, az úttörőmozgalom vezetőségével kapcsolatosan vetett fel egy nagyon lényeges kérdést. Szeretném a Központi Bizottságot tájékoztatni arról, hogy lényegében a vizsgálat alapján, de nemcsak a vizsgálat alapján, hanem régebben is tudtuk, hogy a KISZ-szervezetben és más szervezetekben is vannak szektás nézetek, szektariánus módszerek, törekvések, és olyan követelményeket állítottak, amelyeket nem lehetett teljesíteni. Ezek voltak, valamikor nagyon erősen, úgyhogy fel kellett lépni Budapesten és máshol is üzemekben, főiskolákon is, ahol már a párttagságnál is szigorú követelmények voltak, nagyrészben le vannak győzve, de a nyomai megvannak. És ez ellen küzdeni kell. Bevallom őszintén, Rapai elvtárs, az hogy az úttörő mozgalom vezetésében olyan irány érvényesülne, amely szerint ezt nem tartják tömegmozgalomnak, ez nem felel meg a valóságnak, mert az úttörő mozgalom tömegmozgalom, ahogy én ismerem — ne haragudjanak az elvtársak, apa is vagyok, mert nekem is a kislányom és a fiam is iskolában van —, az ismeretem szerint ez egy nagyon széles tömegmozgalom, ez az ellenforradalom után sokkal szélesebb, egészségesebb lett. De ha van ilyen, az nem egy általános jelenség, nem szeretném, ha Rapai elvtárs itt egy olyan dolgot pendítene meg, amiből rossz következtetést vonnának le. Lehet, hogy vannak olyan esetek, amikről Kádár elvtárs beszélt, hogy vannak 707