A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1959-1960. évi jegyzőkönyvei (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 35. Budapest, 1999)
K NAGY SÁNDOR 80 elvtárs: Tisztelt Központi Bizottság! Kedves elvtársak! A beszámolóval és a határozati javaslattal egyetértek azzal a kiegészítéssel és fenntartással, hogy a termelőszövetkezetekben szintén legyen munkaverseny, annál is inkább, mert ez most a termelőszövetkezetekben ki tud bontakozni. Megvan a talaj a munkaverseny kibontakozására. Véleményem szerint is az a fő kérdés a Politikai Bizottság 28-i anyagával kapcsolatban, hogy a termeléssel egyidőben igyekszünk azt a munkánkban érvényesíteni most és az elkövetkező időkben egyaránt. Az a célkitűzés, hogy a mezőgazdaságban ez évben érjük el az 5,9% termésemelkedést, szintén reális és túl is teljesíthető, persze akkor, ha a rendelkezésre álló lehetőségeket helyesen használjuk ki, és komoly szervezőmunkát végzünk. Annál is inkább megvan a lehetőség, mivel ennek alapját megadja a meglévő termelőszövetkezeteink elmúlt évi erősödése, valamint a hat-nyolc éves tervek, amelyeket összesíteni kezdünk. A termelőszövetkezetek egy kh-ra eső termelési értéke 1958-hoz viszonyítva mintegy 20%-kal emelkedik. Ezen belül növekedik az állatsűrűség, 17,3%-ról 21re, tehát a növekedés majdnem a duplája lesz a tavalyinak. Ez bizonyítja azt, hogy a talajerő-gazdálkodásunk szintén jó, mert több trágya lesz, a műtrágya szintén növekedik, 103-ról 157 kg-ra. Emellett jelentős az is, hogy nemesített vetőmagból többet használunk fel ebben az évben, különösen hibrid vetőmagból, és emellett a szakmai munka beindítása a gazdálkodáson belül szintén fog jelentkezni [sic!] ebben az évben is. Ez a régi termelőszövetkezetekkel kapcsolatban tartalék, amelyre lehet támaszkodni, és ha helyesen fogjuk meg, akkor jelentős termelésnövekedési tényező jelentkezik. Világos, hogy a kettőt együtt kell nézni, és itt jön az új termelőszövetkezetek problémája. Az új termelőszövetkezetek tavaly is, amikor az új termelőszövetkezetek döntően a tartalékföldeken alakultak, amelyek nagyon ki voltak zsarolva, alacsony állatsűrűséggel alakultak, mert az új termelőszövetkezeteknél tavaly 100 kh-ra csak 12,7 számosállat esett, szemben a régi termelőszövetkezetek 19,4 számosállatával. Mégis, az új termelőszövetkezetek már az első időben az egyénieknél nagyobb terméshozamokat értek el. Már az első évben jelentkezik a nagyüzem hatása a termelés növekedésénél, persze nem olyan mértékben, mint a régi termelőszövetkezeteknél. Emellett, elvtársak, még milyen tényező van a kezünkben? Az, hogy önkéntesen jöttek be ezek a parasztok a szövetkezetekbe. Ez olyan hatalmas eredmény, és az, aki a termelőszövetkezetekben dolgozik, tudja azt, hogy milyen óriási különbség van aközött, amikor a parasztok önkéntesen vállalják ezt a munkát, meg aközött, akit becipeltünk. Mindig az ember szemébe vágják, hogy ne pofázz, ha akarunk nekik parancsolni, mert engem bizony így és így hoztatok be. Ez pedig most elesik, és ez egy hatalmas erőforrás a terméshozamok növelése szempontjából. A másik a termelési tapasztalat. Azt szintén tekintetbe kell venni, hogy a most belépett parasztok nagyon komoly termelési tapasztalatokkal rendelkeznek. Ezek nem olyanok, akik kubikosok voltak, akik csak a kubikosmunkát szeretik és a kazlazást, de az aprómunkát nem szeretik. Ez hatalmas erő a mi kezünkben. A földek kultúrállapota egész más. Nézzük például az állatsűrűséget, az egyéni parasztnál 100 kh-ra esett 38 állatsűrűség, a termelőszövetkezetek 21 állatsűrűségével [sic!] szemben. Tehát ezek a földek olyan állapotban jönnek be a termelőszövetkezetbe, amelyek kultúrállapota kielégítő, egészen jó, és jobb, mint a régi talajerőnövekedés, mint a régi tartalékfóldek, amelyek ki voltak zsarolva. Ez 58