A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1959-1960. évi jegyzőkönyvei (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 35. Budapest, 1999)

„ellenlépések a hírveréssel" kapcsolatban, a Külügyminisztérium szóvivőjének nyilatkozata — megtalálhatók a MOL-M-288. f. 3211960/11. ő. e. jelzet alatt. 11 1958-ban Lengyelországban 986 újság jelent meg, ebből napilap 47, a folyóiratok száma 450. „1954 végétől kezdve kialakult a lapok különböző profilja. Ez a profilírozás nemcsak a különböző pártok lapjai között van meg, hanem maguknál a LEMP lapjainál is fennáll. Mindegyik lapnak határozott olvasóközönsége van... Nyílt revizionista tendenciák a sajtóban — főleg a cenzúra miatt — ma már csak elvétve jelentkeznek. Azonban még mutatkoznak zavaró jelenségek egyes kérdések hamis, rossz megvilágításában, pl. az Express Wieczorny-ban, a Zície Warszaví-ban és egyes irodalmi lapokban főleg ideológiai és kulturális kérdésekben. A Przeglad Kulturny c. lapnál nem lehet következetes fordulatról beszélni. A Sztandar Mlodích mint tömeglap népszerűségnek örvend, de semmi esetre sem tölti be az ifjúság lapjának szerepét, még nem mentes a rosszhatású szenzációktól" - olvasható a már idézett „tárgyalási anyagban". (MOL-M-288. f. 32/1958/14. ő. e.) 12 L. erről az 1958-as magyar-lengyel tárgyalásokhoz készített tájékoztatót: „A lengyel kulturális élet problémái és Lengyelország kulturális kapcsolatai." {MOL-M-288. f. 32/1958/14. ő. e.) 13 Az 1958-as magyar-lengyel tárgyalásokhoz készült összeállítás b/ pontja foglalkozik az állam és az egyház viszonyával Lengyelországban. Eszerint: „Lengyelország szocialista építésének a felszabadulás óta egyik legnagyobb fékezője a katolikus egyház. A lengyel klérus nagy ereje egyrészt azzal magyarázható, hogy Lengyelországban a nacionalizmus évszázadok óta összefonódott a katolicizmussal, másrészt a lakosság több mint 90%-a katolikus, s közöttük még ma is igen sok az erősen vallásos érzelmű." (MOL-M-288. f. 32/1958/14. ő. e.) 14 Lengyelországban 1950-ben kötötték meg az állam és az egyház közötti egyezményt. „Ezen egyezmény szerint az állam messzemenő kötelezettséget vállalt a vallás szabad gyakorlása terén, a püspöki kar hasonlóan kötelezte magát minden, az egyház köntösébe rejtőzködni akaró államellenes cselekedet elítélésére, a Nyugati Visszaszerzett területek ideiglenes egyházi közigazgatásának megszüntetésére stb." (Uo.) 15 Az előzőekben idézett dokumentum szerint „... nagy mennyiségű (csak Varsóban 25!) új parókia felállítását, valamint a karitász szerveknek az egyház hatáskörébe való visszaadását kérték. Kifogásolták, hogy az ifjúsági szervezeteket az állam az egyház ellen fordítja, s hogy az állami szervek diszkriminálják az egyházat (új templomok építése ügyében pl. a nemzeti tanács városrendezési osztályához kell fordulniok)". (Uo.) 16 L. erről: Andrzej Paczkowski: Fél évszázad Lengyelország történetéből 1939-1989 „Emigránsok" című fejezete. (Budapest, 1956-os Intézet, 1997. 179-182. és 289-291. p.) 17 L. erről „A Lengyel Népköztársaság gazdasági helyzete és a lengyel-magyar gazdasági kapcsolatok" című, a magyar-lengyel tárgyalásokhoz készített 1958-as anyagot (MOL-M-288. f. 32/1958/14. ő. e.) 18 A fent idézett dokumentumban erről a következők olvashatók: „Egyre szélesedik falun a paraszti önkormányzat tevékenysége, mely a mezőgazdasági körökhöz kapcsolódik. Jelenleg a lengyel falvakban több, mint 11 ezer ilyen kör létezik - 300 000 taggal. A körök feladata abban áll, hogy elősegítik a mezőgazdasági termelést szolgáló paraszti kezdeményezéseket különféle társulási formák és egyesülések létesítése útján; pl. szarvasmarha-, sertéstenyésztő szakcsoportok, dohány, olajosnövény, komló ültetvények csoportjai, gépi- és öntözési társulások stb. Az említett körök szervezik továbbá a mezőgazdasági oktatást és az agrotechnikai tanácsadást. A mezőgazdasági körök politikai szerepet is betöltenek azáltal, hogy elvileg a szegényparasztság érdekvédelmi szervei. A körök működtetésével kapcsolatban említett hasznos tapasztalatok mellett több veszélyes jelenség is megfigyelhető. Nem egy helyen a körök független „pártonkívüli'' jellegűek, esetenként a parasztpárt helyi funkcionáriusainak eszközei — éppen a LEMP ellen —, továbbá arra is van példa, hogy a kulákok befolyása alá kerülnek. Végül van számos olyan kör, ahol a termelési kérdések helyett kereskedelmi és spekulációs tevékenységet folytatnak." (Uo.) 19 E meghívás alapján 1960. május 3-ától 16-áig tartózkodott lengyel pártküldöttség Magyarországon. A delegációt Ryszard Strzelecki, a LEMP KB titkára vezette. 20 „A tárgyalások eredményeként tovább bővültek a két ország szerződéses kapcsolatai. Sor került az egészségügyi megállapodás, a polgári jogsegély-egyezmény és a konzuli egyezmény megkötésére, megállapodás jött létre az atomenergia békés felhasználásáról, és határozatot hoztak az alumíniumipari együttműködésre vonatkozóan. Aláírták az 1961-1965. évekre szóló magyar-lengyel hosszúlejáratú áruforgalmi egyezményt." (Népszabadság, 1960. március 22.) 21 A PB 1960. február 2-án elfogadta a Titkárság javaslatát, miszerint a kongresszusi versenyzászló vörös selyemből 220-130 cm nagyságban készüljön. Egyik oldalán legyen a következő szöveg: „A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága a kongresszusi munkaversenyben elért kiváló eredményért 1959. évi." (MOL-M-288. f. 5/168. ő. e.) 22 A PB 1960. március 22-én tárgyalt a kongresszusi versenyzászlók odaítéléséről. Úgy határozott, hogy az átadással kapcsolatos rendezvényekre április l-jén és 2-án kerüljön sor, azokon csak a KB 551