A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1959-1960. évi jegyzőkönyvei (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 35. Budapest, 1999)

28 A tsz-ek ellen irányuló ellenséges tevékenységről szóló jelentés szerint „Különösen a tsz-fejlesztés utáni időszakban fokozódott a rémhírterjesztés. Ez főként kitalált »túlkapások« hirdetésében mutatkozott, mellyel bizonytalanságot igyekeztek kelteni a dolgozó parasztok körében meglehetősen elterjedtek a röpcédulázások, a névtelen levelek és a falfirkálások. Ezek tartalma főképpen a falusi párt- vagy tanácsvezetők megfélemlítésére irányult." (MOL-M-288. f. 28/1959/2. ő. e.) Egy másik összefoglaló jelentésben arról írnak, hogy az „ellenséges elemek névtelen levelekben megfenyegetik a helyi közéleti vezetőket és az első belépőket, az agitációban résztvevő helyi embereket naplopóknak, csavargóknak nevezik, olyan híreket terjesztenek, hogy minden új belépő után pénzt kapnak." (MOLM-288. f. 11/586. ő.e.) 29 A mezőgazdaságba irányuló káderátcsoportosítás tapasztalatait összegező (1960. április 12-én kelt) jelentés szerint március 10-éig 2006 főt állítottak be országosan: 99 párttitkárt, 693 tsz-elnököt, 849 agronómust, 359 könyvelőt és 6 tanácselnököt. (Az összesen engedélyezett 2950 státuszból fennmaradó 944-ből 724 betöltése folyamatban van, 220 státuszt pedig központi tartalékként kezeltek.) A fentieken túl minisztertanácsi és miniszteri rendelet alapján további 1230 gazdasági felügyelőt, földművesszövetkezeti agronómust és számviteli szakembert helyeztek át a termelőszövetkezetekbe, akik egy évig fizetésük 70%-át kapják kiegészítésként az államtól a munkaegység mellett. (MOL-M-288. f. 5/179. ő. e.) 30 A patronázsmunka megszervezéséről a Titkárság 1959. április 10-én hozott határozatot. (L. Az MSZMP határozatai és dokumentumai 1956-1962. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1973. 356-357. p.) 31 Az Elnöki Tanács az 1957. évi 65. tvr.-ben a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok számára szerény mértékű nyugellátást biztosított. A nyugdíjkorhatár férfiaknál 65, nőknél 60 év volt. (TRHGY 1957. 235-238. p.) 32 A földjáradék fizetését a KB 1958 decemberi határozata alapján az 1959. évi 7. sz. tvr. tette kötelezővé. (TRHGY 1959. 95-100. p.) 33 A nyugdíjjogosultság tízévi tsz-munkaviszonyhoz volt kötve. Kivételes esetben azonban öt év is elegendő volt hozzá. 34 A PB 1960. február 9-én tárgyalta meg „A tsz-nyugdíjra nem jogosult munkaképtelen tsztagok ellátására" vonatkozó javaslatot. (MOL-M-288. f. 5/169. ő. e.) 35 Az öregségi járadék addig 200 Ft volt. 36 Az 1945-ben létrejött Országos Mezőgazdasági Biztosító Intézet által biztosított volt mezőgazdasági cselédekről van szó. 37 A közlemény II/8. pontja foglalkozik az idős, munkaképtelen tsz-tagok anyagi támogatásával. A kormány 6/1960/IL 14. sz. rendelete intézkedik a termelőszövetkezeti tagok öregségi és munkaképtelenségi járadékáról. (TRHGY 1960. 189-190. p.) 38 A közleményben a 1/7. pont szól erről: „Nagy gondot kell fordítani arra, hogy az egyénileg dolgozó parasztság termelése és árutermelése is megfelelően alakuljon. Államunk mindenekelőtt az árpolitika útján és a szerződéses rendszer révén továbbra is segíti a még egyénileg dolgozó parasztokat abban, hogy biztonságosan termeljenek, és saját szükségleteiket meghaladó mezőgazdasági termékeiket felvásárló szerveink útján értékesítsék és megtaláljak számításukat." 39 A PB 1960. február 16-i ülésére terjesztették be „A tsz-tagok anyagi érdekeltségének fokozására irányuló különböző munkadíjazási és jövedelemelosztási módszerekről" szóló határozati javaslatot. (MOL-M-288. f. 5/170. ő. e.) 40 A PB 1960. január 26-i ülésére készített „A felvásárlás 1959. évi tapasztalatairól és az 1960. évi feladatokról" c. előterjesztésben erről a következők olvashatóak: „A központi takarmánykészletek biztosítása érdekében már történtek intézkedések Megindítottuk a 30 q-s kukoricatermesztési mozgalmat. A mozgalomban résztvevők számára műtrágyát adunk azzal, hogy minden q műtrágya ellenében 1,5 q kukoricát adjanak át az állami felvásárló szerveknek. Ezzel a céllal 5000 vg műtrágyát bocsájtunk rendelkezésre. Az akció teljes sikere esetén 7,5 ezer vagon kukoricával növelni tudjuk a központi takarmánykészletet." (MOL-M-288. f. 5/167. ő. e.) 41 Szerfa - ipari fa: a fa törzsének az a része, amely méreténél és minőségénél fogva ipari (műszaki) felhasználásra kitermelt vagy feldolgozott állapotban alkalmas. Ebből ún. „fészerszerű épületeket" készítettek. Ezek az állattartás olyan istállói, amelyek egy vagy több oldalról nyitottak, az állatok csoportosan vannak bennük elhelyezve. Jellemző az egyszerű szerkezeti rendszer, pl. lombosfa váz, vagy az ún. szerfavázas épületek. Egy 1960. április 21-én kelt jelentés szerint „Ez évben a tsz-ekben 4000 szerfás és 3685 vállalati kivitelezésű létesítményt kell felépíteni. A 4000 szerfás épületből az erdőgazdaságok március 31-ig 1630-at gyártottak le, a tsz-ek április 16-áigkb. 1300-at rendeltek meg, de csak 320-at szállítottak ki a tsz-ekbe. A szerfás építkezések terén mutatkozó lemaradást főleg a vasanyagok hiánya (csavarhiány) okozza. Ugyanakkor a tsz-ek saját erőből, saját anyaggal végzett szerfás építkezéseinél sokkal jobb a helyzet." (MOL-M-288. f. 11/640. ő. e.) 42 A „zöldmezős állatelhelyezés" azt jelentette, hogy tavasszal vitték volna a közösbe a szarvasmarhát stb., amikor még nem volt abraktakarmány a közösben, s a friss fűvel kellett volna etetni őket. 503