A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1959-1960. évi jegyzőkönyvei (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 35. Budapest, 1999)

szét, talán bizonyos egyéb feladatokat is el kell nekik végezni [sic!] Azt hiszem azonban, nem ez a fő ok. Az időt összevetve hadd mondjam el: Szolnok megyének van hét járási jogú városa, de közötte olyan járási jogú városok, mint Kisújszállás, Túrkeve, amelynek lakossága 13 ezer, de a régi örökölt ilyen címek miatt nem nyúltunk eddig hozzá.

77 Most járási jogú, ott ugyanolyan apparátust kellett nekünk kiépíteni, mert oda is csak kellett egy osztályvezető, meg egy agronómus, meg egy főállattenyésztő, meg a könyvelő, meg építésztechnikus. Szóval mindent ugyanúgy meg kellett csinálni. Van ezenkívül a megyében 72 község. És a tiszántúli megyékhez hasonlóan nálunk is az a helyzet, hogy úgy örököltük ezt, hogy nagy községek és kis járások vannak. Nagy községekből jut hat-hét-nyolc, 72 községünk hét járásra tagolódik. Van olyan járásunk, amelyben hét község van. S ebben a hét községes járásban van kilenc termelőszövetkezet. Mind nagy, erős gazdasági egység. Jelen pillanatban van 240 termelőszövetkezetünk, de ez úgy oszlik meg, hogy a 630 ezer hold tsz-ből az ossz tsz-nek egyharmada, tehát 80 tsz birtokolja az ossz tsz területnek kétharmadát. Ezek általában 5-5,5 ezer holdas, régi, meg felfutott szövetkezetiek]. Mintegy 160 szövetkezet birtokolja a másik 200-210 ezer holdat. Ezeknek jelentős részére elvi engedélyt adtunk már az elmúlt hónapokban, hogy előkészítsék egy év alatt az egyesülést, a csatlakozást, várhatóan az év végére 200 alá fog süllyedni a termelőszövetkezet [sic!]. Azt jelenti, hogy a községnek kb. felében egy termelőszövetkezet lesz, a másik felében kettő, és talán egészen kevés, néhányban lesz három. Felvetődött bennünk, ha most státust adnak, hova tegyük, mit erősítsünk? A megyét? A megyét színvonalban, nem létszámban változatlanul erősíteni kell, szakmailag a megyei tanács mezőgazdasági osztályát. De most van hét járási jogú városunk és hét járásunk. És az összesét igazgatja, azt a 72 községet és a hét városban lévő termelőszövetkezetet. Ha meghagyjuk a járásnak a jogot, hogy irányítsa gazdaságilag, szakmailag a termelőszövetkezeteket, akkor meg kell erősíteni. Akkor a helyzet az, hogy mondjuk, nem kell státus, csak béralapot adjatok, hogy jobban megfizethessük az ott dolgozókat, tehát magasabb színvonalú embereket tudjunk oda szerezni. Megpróbáltuk ezt felmérni, hogy hogyan fog ez végbemenni. De hát nem lehet megoldani. Fehér elvtárs, azt hiszem, Kádár elvtárs is, de az elmúlt év gyakorlata bizonyítja, hogy olyan hallatlan erőfeszítésbe kerül, míg Budapestről szakembert elcsalunk, hogy a megyei titkár, meg a tanácselnök fél napig agitál különböző hivatalban, s megmondom, hogy lényegében a lehetőséget kimerítettük az elmúlt esztendőben, technikumokból elvettük a legjobb tanárokat ezekbe a tízezer holdas termelőszövetkezetekbe. Most már odáig jutottunk, hogy azt tudom mondani Losonczi elvtársnak, hiába ad magasabb béralapot, nem tudjuk a 14 mezőgazdasági osztályt feltölteni, mert egyszerűen nincs szakember. És nem tudjuk ugyanakkor a megyei tanácsot erősíteni. Vagy úgy vetődik fel a járás, hogy ha megerősítjük a megyét, meg azt a 14 járást, városokat is beleértve, akkor az összes lehetőséget, még azt is bekalkulálva, amelyet esetleg Pesttől kapok, de akkor, elvtársak, ki kell jelentsem, hogy a tsz-be egyetlen szakembert ebben az évben nem tudunk leküldeni. Nos, ha ez így menne végbe, akkor lényegében az történne, hogy továbbra is mi kívülről irányítanánk szakmailag, gazdaságilag is, és hoznánk létre újabb bizottságot. Most megint működik ez az üzemszervezési szakbizottság.

78 Ez is annak a terméke, hogy a tsz-eket gyengítsük. Most mondjuk, hogy a járásoknál hozzuk létre. Ha ott létrehozzuk, akkor lényegében kialakul egy külső, nem üzemen belüli gazdasági szakmai irányítás, hanem kívülről befelé ható gazdasági 489