A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1959-1960. évi jegyzőkönyvei (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 35. Budapest, 1999)

Mit tartunk mi helyes sorrendnek az állatoknál? Szirmai elvtárs azt mondja, ők a szarvasmarhát hozzák be először, mi nem ezen az állásponton vagyunk. Megmondom miért, nem tudom, melyőnknek van igaza, mi elsősorban a lovakat. A ló termelőeszköz. És ha mi kint hagyjuk a lovat, azt mondják ti., őnála sem dolgozik most úgy, mint a tsz-nél, azt mondja, nem dolgozik, de eszik, akkor keresek vele, és elmegy fuvarozni, akkor a szíve nem húz erre be, hanem kifele húz. Úgyhogy mi mint termelőeszközt birtokolni akarjuk, mert ez a föld megműveléséhez elsőrendűen szükséges. A szarvasmarha-állomány is nagyon fontos, de azt utána gondoljuk. Mi így okoskodunk. Majd az elvtársak megmondják, hogy helyes-e A takarmány biztosítása és a vetőmag. Hát milyen vetőmagra van itt szükség? Mi általában kalászosokra most tavaszra nagyobb tervet nem készítettünk, hiszen úgyis többet vetettek a termelőszövetkezeteink, mint az átlagos, és a kukorica rovására nem akarjuk a kalászosokat tovább növelni, mert hiszen ott nem tudunk kapálni. Úgyhogy itt burgonyavetőmagról van szó és pillangósokról. Most, hogy termelőszövetkezeti községek jöttek létre elég szép számban ,agrárszakemberek készítik a terveket, és ezek olyan vetésterveket akarnak készíteni, hogy az agrártudománynak megfelelő legyen. És itt nyilvánvalóan szükséges több pillangóst termelni, mármint az egyéni parasztságnál. De ezt a magot nem termelte meg senki, s ezzel nem rendelkeznek, hiába kérjük, ez nincs. Az ország készletében sincs, tudjuk. Mi úgy gondoltuk, hogy ebben az évben ezt és kukoricát fogunk vetni. Gondoljuk, nem sértődnek meg az állatok, ha ebben az évben több kalóriát és kevesebb fehérjét kell nekik elfogyasztani. Egy év alatt ez különösebb kárt nem okoz az állatállományban, úgyhogy mi kukoricával fogjuk ezt pótolni. Megpróbáljuk a parasztokkal megértetni, hogy burgonyában majd visszaadjuk. De ők nem akarják eladni. Most volt egy ilyen árprobléma, és úgy tudom, hogy ezt rendezik, de egyébként is nem akarja pénzért eladni. Rendkívül alacsony a burgonya ára, a vetőmag burgonya ára 1,30, illetve 130 Ft. Most állítólag 150 lesz. De ezt sokkal többre lehet értékesíteni, hogyha az állatokkal megetetik. Viszont valószínűleg lehetne szót érteni, hogyha megmondjuk, hogy visszakapják burgonyában ősszel, erre inkább hallgatnak, úgy látszik, van rá mód és lehetőség. Megpróbáljuk ezt megoldani. Jóval több burgonyaterületet terveztünk be, mint előzőleg bármikor. Egyrészt, ami burgonya-kár miatt Pestet érte ősszel,

57 másrészt azért, mert az egyéni parasztnál 2-300 négyszögölről nem tudott senki, és ez nem volt semmiféle tervbe véve. Most már a tervbe jóval többet vettünk be, gondoljunk, hogy tudjuk is teljesíteni. Fehér elvtárs felvetette a kukorica kérdését, hogy minálunk komoly harcot kell folytatni, hogy a szükséges arányt elfogadják. Szinte minden második tervet módosítanak, vissza kellett adni azzal, hogy nem lehet csökkenteni. A mi megyénk — itt hallom, hogy Somogy megyéé 25% — Pest megye nem kukoricatermelő megye, 31% volt tervezve kukoricából, és most 23-24%-ra akartak menni. Mi nem engedtük, mindent megteszünk, mert ebben vetőmag van, munkaerő, úgyhogy azon leszünk, hogy azt biztosítsuk. A 30 q kukorica. Ezen kicsit kételkednek maguk, hogy a 30 q meglesz, mi azon az állásponton vagyunk, hogy ha 25 lesz, még mindig jól járnak, és az állam is, mert a 25-ből lemegy négy és fél, és marad 21 és fél. Úgyhogy nem szabad attól megijedni, hogy nem bírja a 30-at, nem a legjobb kukoricaföldek ezek a Pest megyei földek, homokos földek, azon leszünk, hogy a ránk eső részt tudjuk biztosítani. 454