A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1959-1960. évi jegyzőkönyvei (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 35. Budapest, 1999)

a gazdasági szervező munkával foglalkozzék. Ezt a zárszámadás tapasztalata is bizonyította. Úgyhogy értékeltük a siófoki járás munkáját — az volt az egyetlen tsz-járás —, ez a járás azt tudta tenni, hogy a napi feladatokat oldja meg. Egy kicsit sem tudtak pár hónapra előbbre gondolkodni. Ennek a járásnak a titkára volt megyei titkár, a megyei tanácselnök pedig volt járási titkár és városi titkár, és kétéves pártfőiskolája volt. A napi feladatok annyira elfoglalták, hogy még egy kicsit sem tudták — még a Balaton melletti lehetőséget sem — felhasználni. A másik, ami itt javaslat volt, ez a 260 Ft az öregeknek. Én egyetértek vele. Mégis azt javasolom a KB-nak, hogy vizsgáljuk meg elvtársak, hogy a tsz-re milyen teher háruljon. Mi vizsgálgattuk. Nem akarok itt a KB-nak egy-két konkrét dolgot elmondani, de figyelembe kell venni, hogy a biztosítási díj nagyon jelentős összeg, hogy az SZTK, a földjáradék, a községfejlesztés és egyéb dolog, nagyon komolyan érinti a szövetkezeteket. Ez kb. 3000 Ft. Nálunk voltak olyan szövetkezeti tagok, akik teljes egészében dolgoztak, 4-5000 Ft-ot kerestek a közösből. Én azt javasolnám, hogy ez a 2-3 Ft maradjon meg, a biztosítást viszont ki kellene szélesítem és olcsóbbá tenni. Van olyan szövetkezetünk, amely a lovat egyszerűen nem biztosítja, mert azt mondja, ha 2-3 db megdöglik, jobban jön ki, mintha biztosítana. Bizonyos értelemben az általános biztosítást kiszélesíteni az állam számára nem jelentene nagyobb terhet, és ugyanakkor biztonságosabban dolgoznának. Az SZTK-val kapcsolatban: egyetértek a 36 Ft-tal. De ha megvizsgáljuk, hogy a tagok egy vagy más helyen miért nem lépnek be, vagy miért nincsenek nyilvántartva, azért mert fizetni kell a 36 Ft-ot. Van olyan tsz-ünk, mint a pusztakovácsi tsz, hogy látszólagosan kizárta a tagokat azért, hogy ne kelljen 36 Ft-ot fizetni, mert 500 tagnál ez 18 000 Ft-ot jelent, és mindjárt a bank ezt lekapcsolja. Azzal egyetértenek, hogy a családtag fizessen 36 Ft-ot, és a tag esetleg fizessen valamivel kevesebbet. Meglátnánk, hogy mindjárt több tagja lenne a szövetkezetnek. A beruházással kapcsolatosan: azt hiszem, minden megyei titkár tudomásul veszi a népgazdaság teherbírását, hogy többet nem tudunk kapni. Ami kérés volna, azt hiszem a Somogy megyei, illetve a dunántúli megyéknél — nemcsak saját magam nevében beszélek — lehetővé tenni, hogy a saját erdőn, a tsz-erdőn vagy a volt erdőbirtokosság erdeiben, bizonyos ütemtervet, amely évekre van meghatározva, előbbre tudnák hozni. Van az erdőigazgatóságnak egy kiadott rendelkezése, amely túlzottan megköveteli. Azt javasolnánk, hogy a megyei tanács mezőgazdasági osztályának engedélyével bizonyos fát tudjunk kitermelni, egész olcsón, 100 Ft-ért tudnánk férőhelyet biztosítani. Azt gondolom, hogy ha ebben az évben egy kicsit többet termelünk ki fát, de dupláját ültetjük, a népgazdaság nem károsodik vele. KÁDÁR elvtárs: 50 év múlva már lesz fa. SZIRMAI elvtárs: De elvtársak, ha nem adjuk meg az engedélyt, egy sor helyen feketén vágják ki a fát, és itt az erdőgazdaság szakemberének irányításával meg tudjuk csinálni, nem kell semmiféle törvénytelenségre rábírni szövetkezeteinket. Az anyagi ösztönzéssel kapcsolatosan én egyetértek, amit Fehér elvtárs elmondott. Itt arra szeretnék utalni, amit K. Nagy elvtárs mondott, hogy nem szabad egy merev sémát venni. Tárgyaltunk mi sok tsz-elnökkel. Más a helyzet, ahol megfelelő anyagi alap van, szakmai vezetés szilárd és egyéb dolog, mint ahol most kezdenek. Véleményem szerint nem szabad félni — némely elvtárs fél —, hogy az anyagi ösztönzésnek olyan formáját találja alkalmazni, amiben a tsz-tag megtalálja a számítását. A tavalyi kukoricánál, elvtársak, meg tudtuk volna találtatni a számítást - azt hiszem országosan 40 000 hold nem volt megkapálva, ha annak a termé451