A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1959-1960. évi jegyzőkönyvei (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 35. Budapest, 1999)

Emlékeztetem a Központi Bizottság tagjait, hogy nem véletlenül tárgyalta pár hónappal ezelőtt a falusi pártmunka helyzetéről szóló anyagot a Központi Bizottság, és hozott határozatot.

63,/a Amelyik megyében, Szolnokban, Veszprémben vagy Győrben megvizsgálják, hogy hogy hajtották végre a határozatot, látni fogják, hogy ahol a legjobban hajtották végre, ott a legjobbak az eredmények. Azért mondom most is, bármennyire sürget a tavaszi munka, ezekben a nagy szövetkezetekben meg kell gyorsítani a politikai munkát. Ha lehet, kommunisták odaküldésével, ha lehet, más módszerrel, ez alapvető dolog. Mi szakembereket tudunk küldeni, és küldünk is, de a kommunisták munkája nélkül a szakemberek sem fogják tudni a feladatokat megoldani, és az ellenséges tevékenységgel szemben nem tudnak fellépni. A tavaszi munkát, elvtársak, azért is jól kell elvégezni, mert a feltételek általában adva vannak, van vetőmag, a gépállomások erőfeszítéseket tesznek, hogy a munkákat elvégezzék, valamelyes műtrágya is van, de nemcsak azért kell jó minőségűén elvégezni, hanem azért is, mert a múlt esztendőben az aszály következtében a gabona- és a takarmánytermelésünk kevesebb lett, az év őszén kevesebb gabonát vetettek el a parasztok, és nekünk ebben az esztendőben mindezt be kell hozni, mert különben hiányzik a népgazdaságnak, és nehézségekkel küzdünk. Mi annak érdekében, hogy jobban menjen ez a munka, több segítséget adunk. A megyékkel való egyetértés alapján háromszáz olyan embert választottunk ki a SZOVOSZ, Élelmezésügyi Minisztérium és a Földművelésügyi Minisztérium apparátusából, akikről gondoljuk, hogy nemcsak értenek, hanem szeretik is a tsz-t, és szívvel-lélekkel fognak ott a helyi szervek irányítása alatt dolgozni azon, hogy a termelőszövetkezetekben meginduljon a munka. Itt nemcsak az új szövetkezetekről van szó, hanem a régiekről is. Ugyanakkor a káder-átcsoportosításnak véleményem szerint most kell megindulnia, mert az elvtársak azt várták, hogy elérkezzenek bizonyos fokára a fejlődésnek, és akkor veszik igénybe azokat a kádereket — akik ki vannak jelölve —, akiket a Központi Bizottság, illetve állami határozat alapján fizetéssel igénybe vehetnek. Szeretném aláhúzni, amit Kádár elvtárs mondott: elnököt kívülről ne importáljunk sehova. Van tudniillik egy pár helyen ilyen törekvés. KADAR elvtárs: Lehetőleg, mondom, lehetőleg. TÖMPE elvtárs: Hát, elvtársak, lehetőleg, természetesen. De azért azok között a parasztok között, akik meg tudták csinálni az átszervezést, és tíz-húsz, vagy ennél több parasztot beszerveztek, egész biztos megtalálható az a tekintélyes ember, aki elnök lehet. Azonban szükségesnek tartom, hogy melléje jó pártszervezőt adjunk, ilyen nagy szövetkezetekhez. A szabad státuszokat erre kell felhasználni, vagy ha ez nem elég, akkor még adni kell, kérni kell, és megfelelő mezőgazdát és megfelelő könyvelőt is adjunk. Elvtársak, egy új, ezerholdas szövetkezet irányítása nagyobb feladatot jelent, mint egy négyezerholdas állami gazdaság irányítása. Ezt minekünk tudni kell. A másik fontos dolog, hogy itt átmeneti gazdálkodásról van szó, az őszieket elvetették, s egyénileg akarják betakarítani, a tavasziakat jórészt közösen fogják megcsinálni. Van szövetkezet, amely őszre alakul, ahol közös munkát részben terveznek, részben nem. Minden törekvésünk az kell, hogy legyen, hogy ezekben a szövetkezetekben, akár tavaszra, akár őszre alakultak, a közös elemeket szaporítsuk, éspedig ne csak szóval vagy tanáccsal, hanem anyagi ösztönzéssel is. Ennek megvan a maga módja, Antos [István]

64 elvtárssal és más elvtársakkal erről mi már tárgyaltunk. 38