A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1959-1960. évi jegyzőkönyvei (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 35. Budapest, 1999)

hal, annyi viszont megmarad és az majd a kommunizmusban él, így a háború kérdéséhez viszonyulni nem lehet. Nekünk az a kötelességünk, hogy felelősséggel járjunk el. Azt mondja, én ha valahol beszélek, mégsem Hruscsov, a Szovjetunió állampolgáraként beszélek, hanem Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökeként beszélek, és én nem indulhatok ki a saját hangulatomból, meg a saját érdekemből. Nekem a Szovjetunió Kommunista Pártja, a Szovjetunió, a szovjet nép érdekéből kell kiindulni, mert én ehhez a néphez tartozom, annak a fia vagyok, és én nem játszhatom a nép életével és sorsával, százmilliók sorsával. Azt mondja: ez még nem is elég. Nem is elég, hogy csak a Szovjetunió érdekeiből induljak ki, mikor valamit tesz az ember vagy mond, vagy cselekszik, akkor a szocialista tábor érdekeiből kell kiindulni. És még azon túlmenően: az emberek érdekéből, az emberiség érdekéből - ezért a háború kérdésével játszani nem lehet. Azt mondja: ha azt is mondják, hogy pacifisták vagyunk, nem baj, mi meg azt mondjuk, hogy kalandorság nálunk nincs, nem szükséges, és nem szabad, hogy legyen. Mondja: mondják meg őszintén, miért kellene nekünk a háborúval játszani, vagy kalandorságokba belemenni. Nekünk semmi bajunk, élünk, egészségesek vagyunk, fejlődünk, erősödünk, nekünk idő kell és békés egymás mellett élés. Ok kapitalisták, ezért másképp vannak. Úgy pirulnak, mint az olajban a hal, a forróság úgy zavarja őket ide meg oda. Ha okosak vagyunk, annyi dolgunk van, hogy a villával néha megpöccintjük, hogy ez az oldala már megpirult, most piruljon a másik is. Ezt persze csak tréfásan mondta, de — mint mondja — alapjában ez a helyzet jelenleg a szocializmus és a kapitalizmus között. Minek nekünk a kalandorság? Kalandorság lehetséges, mert az okos kapitalista is úgy van, amelyik fel tudja mérni a helyzetet, hogy vagy ráadja a fejét, és átnevelődik szocialistává, vagy megüti a bankot, ahogy azt a kapitalisták ki szokták fejezni, hogy bevág a bankra a hazárd és kalandor módszer, és mondja: megindítom a háborút, és majd vagy nyerek, vagy vesztek. De a mi oldalunkon kalandorságot nem szabad engedni, a háborús kérdést nagyon felelősen kell kezelni. Azzal fejezte be ezt a gondolatkört, bennünket a mi tömegeink azért követnek, mert érzik és tudják, hogy mi az ő létérdekeikért harcolunk, érzik és tudják, hogy mi a béke megőrzéséért harcolunk, nem kalandorkodunk, és ha a népek erről végig meg lesznek győződve, akkor végig kitartanak mellettünk még abban az esetben is, ha az ellenség minket háborúra kényszerít. De ha a tömegek nem lesznek meggyőződve arról, hogy mi a békére törekszünk, őszintén és fenntartás nélkül, hanem kalandorkodunk, meg játszadozunk, akkor nem fognak minket követni nemhogy háborúba, hanem még a békeharcunkban sem. Ezek voltak azok a fontosabb gondolatok, amelyekről [sic!] úgy éreztem, nem haszontalan megemlíteni, és bizonyos értelemben a két tanácskozás légköréhez, szemléletéhez hozzátartozik. Kérem, elvtársak, hogy vegyék tudomásul a beszámolót. KISS KÁROLY elvtárs: Tisztelt Központi Bizottság! Javasolom, tartsunk 15 perc szünetet. (Szünet után) KISS KÁROLY elvtárs: Tisztelt Központi Bizottság! A moszkvai értekezletről adott tájékoztatóval kapcsolatban, azt hiszem, nyugodtan kijelenthetjük, hogy a Központi Bizottság tudomásul vette a tájékoztatót. Ezzel kapcsolatban van valakinek kérdése? Nincsen. Akkor áttérünk a második napirendi pontunkra. Előadó: Fehér Lajos elvtárs. 431