A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1959-1960. évi jegyzőkönyvei (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 35. Budapest, 1999)

fogva nem tehetik. Van egy új javaslat tehát, aki gondolja, az a Német Demokratikus Köztársasággal köt békeszerződést, megint más, ha a Német Szövetségi Köztársasággal. Hiszen senki sem ismeri el azt, akit nem akar elismerni, és ugyanúgy meg lehet kötni a békét a két német állammal, mert természetesen, mint minden békeszerződésnek, ennek is egy sor alapvető közös cikkelyének kell lenni, többek közt olyan nem kis horderejű kérdésnek, mint Németország határa. Aztán azt, ha akarja, az USA-kormány írja alá az NSZK-val, és a szocialista tábor országai pedig az NDK-val fogják aláírni. Csak ha mind a kettő egyidejűleg aláírja, ugyanolyan jogértékük és hatályuk van. Ez világos. A tanácskozásoknál természetesen a két kérdés, hogy a békepolitika továbbfejlesztése, a kezdeményezés kézbentartása, ez az offenzíva a békéért a tanácskozás elején egyértelmű volt, és együtt jelentkezett a szocializmus biztonságával való gondoskodásban [sic!]. E kettőt nem lehet egymástól elválasztani. Ebben a megvilágításban kell néznünk a szovjet hadsereg elhatározott létszámcsökkentését is, ami körül a nyugatiak egy része kavarodást és szándékos zavarkeltést művel mondván, hogy csökkentik egyharmaddal a létszámot, és ugyanakkor bejelentik, hogy a hadsereg erősebb lett.

15

Itt olyan két ellenőrről van szó, [sic!] ami mind a kettő létezik egymás mellett, mert a békés szándék kifejezése, és igen határozott kifejezése az, hogy a szovjet hadsereg csökkenti a hadserege létszámát, és különösen csökkenti olyan fegyvernemeknél, amelyek idegen területek elfoglalására alkalmasak. Ezt csökkentik igen radikálisan és alaposan. Viszont ugyanakkor növelik azt az oldalát, azt a részét a hadseregnek, és azt az erejét, ami egy esetleges agresszor megsemmisítésére szolgál. Tehát a szovjet hadsereg létszáma egyharmaddal csökkenni fog, egységeinek a száma csökkenni fog, talán még a területi szervezést is alkalmazni fogják, az a potenciája, ami idegen területek elfoglalására szolgál, demonstratíve csökkentve van. Viszont a védelmi képesség, a tűzereje, az meg növekedik, és még tovább fog növekedni. A kettőnek együtt kell történni, mert arról van szó, hogy a jelenlegi helyzetben azért a békejavaslatok tömegeinek a sorában a béke fenntartó ereje közé tartozik a ballisztikus rakéta is, hiszen ez nem titok. Egyébként szóba került, hogy az a fegyvernem, ahol ez a létszámcsökkentés tervezve van, s azok az ágazatok, a rendkívül gyorsan fejlődő modern haditechnika, a hadászat változása következtében a jelentőségük is csökken. Egyébként szóba került az is, hogy stratégiai szempontból a fegyverek fejlődését, illetőleg egy olyan epizódban vagyunk jelenleg, amelynek menetében pl. [a] lengyelországi és magyarországi megszállócsapatok stratégiai jelentősége is csökken, nem növekszik, hanem csökken. Ez ilyen ágazatban jelentkezik. Nagyon kifejezően és szépen beszélt a Hruscsov eQvtárs] a háború és béke kérdéséről, amire én még vissza akarok térni. A döntő itt az volt, hogy a mi tömegeink azok támogatnak bennünket, és tudják, hogy mi békét akarunk. Jelenleg egy olyan küzdelem folyik az emberiség nagy tömegeinek a megnyerésére, rokonszenvére, ebben a kérdésben döntő, hogy a semlegesek — itt most nem államról van szó — vagy a közömbösek kinek az oldalára állnak. Ez egy döntő jelentőségű dolog, mert a nyugati országokban — nálunk is vannak még ilyenek — a társadalom jelentős részét teszik ki, akik nem kommunisták, nem imperialisták, hanem politikailag közömbösek. Hogy ezek a szocialista tábor vonalát és békepolitikáját támogatják, vagy az imperialisták hidegháborús politikáját - ez dönti el a közvéleményben a kérdést. 426