A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1959-1960. évi jegyzőkönyvei (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 35. Budapest, 1999)

írásos tájékoztatásával, csak egy kicsit tudtunk belepillantani, de az anyag maga olyan volt — ezt már az értekezlet előtt is láttuk —, hogy nagyon érdekes és hasznos az ilyen tájékoztató anyag. Elhatároztuk egyébként azt, hogy ezeket az előzetes tájékoztatókat majd utólag tanulmányozzuk, és ami abból hasznosítható, azt a saját gyakorlatunkban fel fogjuk használni.

5 A tanácskozás menete maga olyan volt, hogy a megállapodás szerint minden küldöttség benevezi egyik tagját, aki ott egy szóbeli rövid referátumot tart. Mi elhatároztuk, hogy részünkről Fehér Lajos elvtárs fog beszélni. A tanácskozás első napjának menetéből kiderült, hogy rajtunk kívül — ahol nem a küldöttség vezetője beszélt — és a lengyeleken kívül, ahol a földművelésügyi miniszter elvtárs beszélt, az összes többi küldöttségtől a vezetők beszéltek. Olyan benyomásunk támadt kora délután, mintha illene felszólalni nekem is. Akkor bejelentettünk még egy második felszólalót. És körülbelül tíz perces hozzászólás keretében Fehér elvtárson kívül én is felszólaltam. A tanácskozás első napja azzal telt el, hogy a küldöttségek vezetői, illetve Fehér elvtárs és a lengyel földművelésügyi miniszter beszéltek. Elvi és általános állásfoglalások történtek, és a tanácskozási nap végén volt egy ülésen kívüli konzultáció, itt az a vélemény alakult ki, hogy nagyon hasznos volna, ha a tanácskozás folytatásaként inkább a szakembereknek adnák át a szót. Ezek, ha szükséges, bizonyos kérdésekben kissé szabadabban tudnak vitatkozni is. A második tanácskozási nap egyébként ennek jegyében ment végbe. Az úgynevezett szakemberek természetesen különböző értelemben voltak szakemberek, mert volt olyan küldöttség, amely részről az illető ország tervhivatalának elnöke beszélt, más küldöttség részéről a földművelésügyi miniszter beszélt, megint más küldöttség részéről mezőgazdasági tudós beszélt. így a szovjet küldöttség részéről felszólalt Liszenko,

6 aki tagja volt a Szovjetunió Kommunista Pártja küldöttségének, azonkívül az egyik, a mezőgazdaságban jelentős eredményeket elért területi pártszervezet titkára és más hasonló emberek. A második napi tanácskozásról, amelynek jelentős részén én magam nem vettem részt, az elvtársaknak az a véleménye, hogy rendkívül érdekes és hasznos volt. A mi részünkről itt felszólalt Magyari

7 elvtárs. Megemlítem, hogy később ne kelljen rá visszatérni, hogy a tanácskozás alatt a magyar mezőgazdaságról több ízben szó esett, és pozitív nyilatkozatok hangzottak el. Hruscsov elvtárs beszámolójában szerepelt egyébként ez az egymással versengő szovjet, NDK-beli és magyar mezőgazdasági egység eredménye. Tőlünk ez a mi állami gazdaságunk vesz részt a versenyben, a Szovjetunióból, hajói emlékszem, egy kolhoz, és a németektől is egy termelőszövetkezet. Elismeréssel szóltak magáról a versenyről is és az annak nyomán mutatkozó eredményekről is. Ilyesmi többször is szóba került. Liszenko elvtárs valószínű meg volt elégedve az itt tapasztaltakkal, lehet, hogy még nagyon frissek voltak az élményei is, mert rendkívül pozitívan nyilatkozott a magyar mezőgazdaságban látottakról. Ezt a vonását a dolognak még erősítette Magyari elvtárs fellépése, aki komoly szakember az állattenyésztés terén, és akivel kapcsolatban ilyen nem hivatalos szenzáció volt ott Moszkvában, mert az ő kutatási témája nagyjából egyezik azzal, amivel most Líszenkóék foglalkoznak, ilyen szarvasmarha-keresztezést meghatározó céllal; Magyari elvtárs tíz évvel ezelőtt kezdte tanulmányait, és most került sor arra, hogy megvédje disszertációját, mint kandidátus. Ez olyan körülmények között ment végbe, hogy éles és heves vita volt a disszertáció körül, aminek polemikus jellegét még erősítette az, hogy itt Liszenko 416