A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1959-1960. évi jegyzőkönyvei (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 35. Budapest, 1999)

JEGYZETEK 1 L. a Függeléketi. 2 Az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottsága által 1957. április 26-án kiküldött bizottság javaslata alapján a Titkárság 1957. augusztus 9-én határozta el a „mártír síremlékmű felállítását a munkásmozgalom mártírjai és nagy halottai emlékéra a Kerepesi temetőben". (MOL-M-288. f. 7/11. ő. e.) A PB 1958. június 17-én határozott arról, hogy a síremléket a munkásmozgalom nagy halottai emlékművének nevezzék el, és az emlékműre azok neve kerüljön, akik egész életüket a munkásmozgalomban töltötték, függetlenül attól, hogy milyen módon haltak meg. (MOL-M-288. f. 5/83. ő. e.) Az emlékmű előtt álló pilonok falain megörökítendők névsorát a PB 1958. július 29-én fogadta el. (MOL-M-288. f. 5/88. ő. e.) Az emlékmű november 17-én készült el. 3 A vezető pártszervek 1960 első félévi munkatervét a PB 1959. december 15-i ülésén tárgyalták meg. (MOL-M-288. f. 5/161. ő. e.) 4 A PB által beterjesztett határozati javaslat 1. pontja a KB 1960. január l-jétől június 30-áig terjedő féléves munkaterve, amelyet a KB ülésén Kiss Károly olvasott fel, és a KB változtatás nélkül elfogadta. 5 Az „Irányelvek a kongresszus anyagának az agitációban és a sajtóban való feldolgozáshoz" c. előterjesztést nem a PB, hanem a Titkárság tárgyalta 1959. december 10-én. (MOL-M-288. f. 7/67. ő. e.) 6 A diósgyőri pártnapot 1960. január 6-án tartották, előadója Marosán György volt. Beszédét a Népszabadság 1960. január 7-i számában a „Minden kérdés megoldásának kulcsa pártunk jó kapcsolata a tömegekhez" c. cikk ismertette. A továbbiakban január 21-én Somogyi Miklós Veszprémben, Komócsin Zoltán a Szegedi Kenderfonóban; január 22-én Kádár János Kecskeméten, Brutyó János pedig január 26-án Tatán tartott pártnapot. (Népszabadság, 1960. január 22., 23., 27. szám.) 7 A PB 1959. december 15-én tárgyalta az 1960. évi népgazdasági tervről szóló előterjesztést (MOL-M-288. f. 5/161. ő. e.), a kormány december 17-én fogadta el, a Népszabadságban december 19-én „Mi van az 1960-as tervben" címmel jelent meg cikk. 8 L. erről Fehér Lajosnak a megyei titkárok 1959. december 21-i értekezletén tartott előadását. (MOL-M-288. f. 28/1959/19. ő. e.) 9 Az „első megbeszélést" 1959. december 21-én tartották, ajegyzőkönyv lelőhelye: MOL-M-288. f. 9/1959/2. ő. e. 10 A megyei titkárok részére még január 30-án és március 19-én tartottak értekezletet. A jegyzőkönyvek lelőhelye: MOL-M-288. f. 9/1960/1. ő. e. 11 A KGST országok kommunista és munkáspártjainak értekezlete 1958. május 20-23. között volt Moszkvában, amelyen megvitatták a szocialista országok közötti gazdasági együttműködés továbbfejlesztésének kérdéseit a nemzetközi munkamegosztás következetes megvalósítása, a termelés ésszerű szakosítása és egybekapcsolása szempontjából. 12 1960. február 2-3-án tartották meg az európai szocialista országok kommunista- és munkáspártjainak tanácskozását a mezőgazdaság fejlesztéséről Moszkvában. Erről február 12-én számolt be Kádár János a KB-nak. (L. e kötet 8. sz. jegyzőkönyvéti) 13 A KB 1959. október 22-i, a tsz- fejlesztéséről és megszilárdításáról szóló határozatának végrehajtását a KB 1960. február 12-én tárgyalta meg. (L. e kötet 8. sz. jegyzőkönyvéti) 14 A közoktatási reform téziseit a KB 1960. június 10-i ülésén vitatták meg. (L. e kötet 12. sz. jegyzőkönyvéti.) 15 A KB 1960. június 29-i ülésének napirendjén szerepelt a „Jelentés az ötéves terv folyó munkálatairól; s javaslatok az építőipar, a vegyipar és az ipartelepítés néhány fontos kérdéséről." (L. e kötet 13. sz. jegyzőkönyvéti.) 16 A KB 1960. október 28-29-i ülésének napirendjén szerepelt a „Jelentés a KB 1960. február 12-i határozatának végrehajtásáról, javaslat a termelőszövetkezeti mozgalom továbbfejlesztésére" és az „Irányelvek a második ötéves terv mezőgazdasági feladatainak végrehajtására." (L. e kötet 15. sz. jegyzőkönyvéti.) 17 Az internálás közigazgatási eljárás, amellyel az államra közbiztonsági vagy politikai okokból veszélyes állampolgárokat környezetükből eltávolítják, és zárt helyre, táborba gyűjtik. Magyarországon az I. világháború után, illetve az 1919-es tanácsköztársaság megdöntése után alkalmazták, 1924ben az internálótáborokat felszámolták. 1945 után „a népi demokratikus államrendet veszélyeztető" személyeket internálták. Ezt 1953-ban szüntették meg. Az 1956-os forradalom leverése után ismét alkalmazták a „közbiztonsági őrizetbevételt" - kb. 13 ezer ember került hosszabb-rövidebb időre az újra felállított internálótáborokba (Tököl, Kistarcsa). Az Elnöki Tanács 1960. 10. sz. törvényerejű rendelete kimondja: „A közbiztonsági őrizet megszűnik." (TRHGY1960. 87-88. p.) 411