A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1959-1960. évi jegyzőkönyvei (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 35. Budapest, 1999)

lése. Ugy néz ki, hogy a termelőszövetkezetek többségénél a zárszámadás természetesen kedvező. Az jó. Az segít a propagandában. Azonban a termelőszövetkezetek egy részénél a zárszámadás nem valami nagyszerű képet mutat, és ahogy az ilyenkor szokott lenni, hogy ha tíz közül egy nem jó, akkor akik a tsz ellen vannak nem a kilenc-ről beszélnek, amelynek jó a zárszámadása, azzal az eggyel házalnak az egész járásban. Elfelejtettem megemlíteni, hogy elég szépen növekedett a termelőszövetkezeti községek és városok száma is. 1300 valamennyi volt, most meg már 1700 valamennyi. Az ország községeinek, városainak most már 52%-a termelőszövetkezeti község, ami hát azért nem utolsó dolog. Az a javaslatunk, hogy vigyük tovább ezt a kampányt. A határozat alapján az eddigi vonalon az országos adatot az ülésről kiadandó közleményben tegyük közzé, most először tesszük közzé; ez maga is ad egy kis lökést a fejlődésnek, mert azért a szám maga az impozáns, és hatni fog. Vigyük tovább a munkát, a tapasztalatokkal foglalkozzunk, gyűjtsük össze, és aztán majd egy hónap múlva, vagy nem tudom mikor, itt a Központi Bizottságban tüzetesen és alaposan megvitatjuk, hogy mi történt, és hogyan tovább. Most áttérek, elvtársak, személyi és szervezeti ügyekre, ez mai témánk egyik utolsó csoportja. A kongresszussal kapcsolatban adódtak személyi és szervezeti kérdések. Vannak olyanok, amelyek magától értetődőek. A Központi Bizottság újjá van választva, a Központi Bizottságnak joga is és feladata is, hogy az apparátusát megerősítse vagy változtasson, ahol akar. Azonkívül van egynéhány egyéb, magától értetődő dolog. Azonkívül vannak olyan kérdések, amelyek az állami vonalat érintik, amelyekről már az első ülésen is beszéltünk. Itt az elképzelésünk az volt, ha emlékeznek rá az elvtársak, hogy a kongresszus után kb. három héttel összeszedjük ezeket a személyi kérdéseket, eldöntjük őket és végrehajtjuk. És publikáljuk, amit ebből publikálni kell, egyszerre, mégpedig azért, nehogy ilyen darabonként menjen, és az ellenség mindenféle kombinációkat fűzzön hozzá. A kongresszus után a helyzetet egy kicsit megnézve és a kérdéseket megvizsgálva, úgy láttuk, hogy ezt három hét alatt nem tudjuk megcsinálni, ezért ajánljuk, hogy most csináljuk. Tehát mindazokat a személyi, szervezeti intézkedéseket, amit tenni kell, most hajtsuk végre a héten, és ami ebből nyilvánosságra való, azt publikáljuk. A következő javaslatok vannak: [a] Politikai bizottság ajánlja, hogy a Központi Bizottság válasszon négy bizottságot, olyat, amelyik a Központi Bizottság mellett működik bizonyos meghatározott kérdésekkel való foglalkozás céljából. Ezek a következők. Válasszon a Központi Bizottság egy hattagú Államgazdasági Bizottságot. Eddig működött egy háromtagú hasonló feladattal foglalkozó bizottság,

25 a tapasztalat jó, és azt ajánljuk, hogy most bővítsük ki, és legyen egy ilyen hattagú Allamgazdasági Bizottságunk, amely részben a Központi Bizottság számára kidolgoz feladatokat, részben pedig ilyen mindennapi értelemben bizonyos koordinációs feladatokat lát el. Ez a rendeltetése. Vezetője: Fock Jenő elvtárs, tagjai legyenek: Apró Antal, Friss István, Kiss Árpád és Szurdi István elvtársak. FOCK JENŐ elvtárs: Hatot mondtál, de ez csak öt. KÁDÁR JÁNOS elvtárs: Bocsánatot kérek, de öttagú. Javaslatunk az, hogy hozzunk létre egy Agitációs és Propaganda Bizottságot.

26 Ez hattagú. (Ezt tévesztettem össze.) E bizottság feladata az agitációs és propaganda munka előzetes kidolgozása és mindennapi koordináció. Vezetőjének javasoljuk 402