A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1959-1960. évi jegyzőkönyvei (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 35. Budapest, 1999)

7 Gáspár Sándort 1959. november 2-án a budapesti pártértekezleten választották meg első titkárnak. 8 Brutyó János 1959. november 5-én választották meg a SZOT főtitkárává. 9 „A pártba nem való elemek" ügyével a KEB foglalkozott, és 1959. szeptember 29-én adott erről tájékoztatást a Politikai Bizottságnak. (MOL-M-288. f. 5/150. ő. e.) 10 L. erről a Pártélet 1959. novemberi számában megjelent közleményt, miszerint Kisházi Ödönt, K. Papp Erzsébetet (Kisházi Ödönnét), Csaplár Pétert, Dudás Mihályt és Visnovszky Antalt visszahelyezték párttagsági jogaikba. 11 A PB 1959. szeptember 29-én háromtagú bizottságot (Kiss Károly, Fock Jenő, Nemes Dezső) küldött ki a Rákosi-ügy vizsgálatára, „tekintettel arra, hogy Rákosi ügye nincs kellően lezárva, s a felelősségre vonás mértéke nem kielégítő, az ellenforradalmat követő magatartásában is zavart keltő kísérletek mutatkoznak a PB szükségesnek látta, hogy még a kongresszus előtt Rákosi ügyével újra foglalkozzon. E célból úgy határozott, hogy Rákosit felszólítja, adjon választ néhány kérdésre, amelyek elkövetett hibáira a párt jelenlegi irányvonalát illető állásfoglalására vonatkoznak. Rákosi válaszlevele és a moszkvai követség hozzá utazott munkatársának Rákosi egészségi állapotáról írt jelentése egyaránt azt mutatja, hogy ő a feltett kérdésekre érdemleges választ adni akkor sem tudna, ha erre hajlandóság lenne őbenne" - írta többek között Kiss Károly a bizottság 1959. november 10-én kelt tájékoztatójában. (MOL-M-288. f. 9fV/l. ő. e.) Javasolta a PB-nek, hogy a Központi Bizottság részére adandó tájékoztató és javaslat a következő legyen: „Rákosi egészségi állapotára való tekintettel az ő ügyével való foglalkozást le kell venni a napirendről. A hazatérésére vonatkozó kérelmét változatlanul el kell utasítani, fenntartva a személyére vonatkozó korábbi határozatot." (MOL-M-288. f. 9fV!l. ő. e.) Rákosi tartózkodási helye ekkor Krasznodár volt. A Rákosi ügyről lásd bővebben: Feitl István tanulmányát: A bukott Rákosi. (Politikatörténeti Alapítvány Budapest, 1993.), valamint Sipos Leventének Rákosi Mátyás Visszaemlékezések 1940-1956. I. kötethez írt előszavát. Szerkesztette Feitl István, Gellériné Lázár Márta és Sipos Levente. (Napvilág Kiadó Budapest, 1997.) 12 Dögei Imrét a KB 1958. decemberi, a tsz-szervezésről szóló határozatában „szektás nézetei" miatt marasztalták el. A Dögei-ügyről 1. bővebben Feitl István írását, Magyar Nemzet, 1990. február 16. 13 L. a FüggelékeV. 14 Dögei Imre ügye 1930. január 12-én és február 12-én került újra a KB elé. L. e kötet 7. és 9. sz. jegyzőkönyvéti 15 Dobi István szóban forgó levelét közölte a. Népszabadság az 1959. november 21-i számában. 16 A KB üléséről kiadott közlemény a Népszabadság 1959. november 21-i számában jelent meg. 17 A külföldi küldöttségek érkezéséről a Népszabadság 1959. november 28-i száma adott hírt, miszerint „ 14 ország testvérpártjainak küldöttsége érkezett Budapestre az MSZMP VII. kongresszusára, " 386