A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1959-1960. évi jegyzőkönyvei (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 35. Budapest, 1999)

meggyorsulhat a szövetkezeti élet, a szövetkezeti vezetés vagy a szövetkezeteknek a jövedelmezősége. Végül, azt a javaslatot tenném, hogy a káder utánpótlásban jó lehetőséget kínál számos szövetkezetünk, ahol jól felkészült brigádvezetők vannak. Úgy látjuk, hogy ezek közül nagyon sok alkalmas arra, hogy az új szövetkezetekbe átmenjenek elnöknek. De a jelenlegi rendelkezések nem adnak módot ezek állami dotálására, márpedig itt jó szövetkezetekről van szó, amelyek nagyon jó körülmények között élnek, és van néhány nagyon gyenge szövetkezetünk, ahol bizony közel sem tudja megkapni azt az anyagi jövedelmet, amit jelenleg élvez. Erre is ki kellene terjeszteni az állami támogatás rendszerét. Ezeket tartottam szükségesnek megjegyezni. FEHÉR LAJOS elvtárs: Tisztelt Központi Bizottság! Helyzetem a válaszadásban megkönnyíti az, hogy a fejlesztéssel kapcsolatban felmerült legtöbb kérdésre Kádár elvtárs a felszólalásában választ adott. A továbblépéssel kapcsolatban még ezenkívül felmerült néhány kérdés, erre szeretnék válaszolni, úgyszintén a megszilárdítással és a gazdasági helyzettel kapcsolatos több kérdésre. A fejlesztéssel összefüggő kérdés volt többek között Putnoki elvtárs által felvetett probléma, mi legyen a szőlővidékkel, a tsz-átszervezéssel a továbbiakban. Ez röviden van csak érintve az előterjesztett anyagban. Álláspontunk az, hogy a szőlős vidéken az átszervezés feladata második vonalbeli kérdés csak. És nem erre kell összpontosítani a fő figyelmet sem a badacsonyi vidéken, sem másutt. Hasonlóképpen lehet válaszolni a kétlakiak megnyerésére, a tsz-be való beléptetésére. Az sem a fő vonalba tartozó feladat. A fő feladat a földdel rendelkező parasztok megnyerése, és csak a második vonalba tartozik a kétlakiak, s főleg a családtagjaiknak a tsz-be való beléptetése. Több hozzászólásban felmerült az alacsonyabb típusú szövetkezetek kérdése: van-e szükség a továbbiakban ilyenek alakítására? Azt hiszem, hogy az a helyes válasz, amit Nyers és Putnoki elvtársak fejeztek ki, hogy a szőlő- és gyümölcsvidéken pl. a szakcsoportok szervezésének továbbra is van értelme és szüksége. A vitában többen szóltak az őszi kezdésű termelőszövetkezetekről. Én is szeretnék pár szót szólni erről. Jelenleg 529 ilyen tsz-ünk van. Még nyár elején úgy tudtuk, hogy 402 van. A valóságban azonban jóval több. Tehát a nyár eleji megyei jelentések nem voltak pontosak. Ezek közül 33-ban igen komoly problémák vannak ma is. Zömében megjavult a munka, kialakult kisebb-nagyobb mértékben a közös tevékenység, a takarmánybehozatal, úgyszintén a vetőmagbehozatal is. A szántás-vetés is megindult már mindegyikben. De a 33-ban nagyon komoly bajok vannak, és a tagoknak csak egy nagyon kis része vesz részt az őszi munkában. Nem kielégítő sok helyen a közös munkaszervezet kialakítása sem. Pl. Békés megyében 52 őszi tsz-ből 25-ben még ma sincs termelő brigád. Csongrád megyéből 33-ból 21-ben szintén nincs termelő brigád. Azt akarom kihozni az egészből, hogy változatlanul nagy gondot kell fordítani ezekben a tsz-ekben a politikai munkára, létrehívni a termelő brigádokat. S igen nagy gondot kell fordítani a továbbiakban is az őszi szántás-vetési munkákra. Mert igazában ezeket a tsz-eket csak akkor lehet megalakultnak tekinteni, ha már az őszi kenyérgabonát elvetették. További probléma. Itt van a gyenge tsz-ek sorsa. Az idén a jobb politikai munka és elsősorban a sikeres káderátcsoportosítás eredményeként jelentősen csökkent a tavaly még gyenge tsz-ek száma. Azt is kell látni azonban, hogy számos új gyenge tsz is keletkezett. Részben a tavaszi indulásúak közül is kb. azok az ilyen tsz-ek, ahol a kukoricát nem kapálták meg a nyáron, és az őszi indulású tsz-ekből 350