A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1959-1960. évi jegyzőkönyvei (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 35. Budapest, 1999)

ellenére, hogy nem lehet minden gondolatát elfogadni. De azok a kérdések, amiket felvetett, az helyes [sic!]. Magával a javaslattal és Fehér elvtárs előadói beszédével egyetértek. A javaslatnak énszerintem javára válik az, hogy szinte túlnyomóan a tapasztalatokat mutatja meg, és a követendő irányt adja meg, és nem szabja meg számszerűen a célt országosan. Ezzel a számszerűséggel még majd foglalkozok. Itt meg akarom az elvtársaknak említeni, hogy valami összefüggésben van természetesen az irányelvekben vázolt céllal, ahol az van, hogy „a legközelebbi években", és ezt nem is ajánlanám, hogy felcseréljük, hogy „az ötéves terv alatt" legyen. Nem az ötéves tervről és erre a hat és fél esztendőre értjük mi azt, hogy a legközelebbi években. De hogy ez két vagy három esztendő alatt megy végbe, vagy négy vagy öt vagy hat esztendő alatt, azt mi most ne határozzuk meg. Mi e tekintetben legfeljebb azt határozhatjuk meg, hogy ha lehetséges, akkor kívánatos, hogy ezek a legközelebbi évek, a legközelebbi évek legyenek. Tehát, ha az elérhető, hogy 1963-ig befejezhető legyen, akkor törekedni kell arra, hogy befejezzük. Mi maradjunk csak annál, hogy a legközelebbi években. Ez a helyesebb meghatározás. Na most, az idei lépés az, amiről ne tárgyaljunk, ez ennek a része, hogy a legközelebbi években. Itt van egy kérdés, amire választ kell tudnunk adni. Hát, hogyan képzelhető el ennek a végigvitele és a befejezése? Én azt hiszem, hogy helyes az, hogy most télen akarunk menni. Mert népgazdasági szempontból ez valahogy úgy néz ki, hogy az ideális az volna, hogy nem tudom én, az őszi közös munkát már együtt kezdjük. Ez volna az ideális. De viszont ez a mezőgazdasági időszak olyan időszakkal esik egybe, amikor más oknál fogva nem tanácsos termelőszövetkezeti szervezéssel foglalkozni, tehát marad a tél, mint a szervezés fő időszaka. És meglesz a nehézségünk, hogy igenis, olyanokból lesz a télen szervezve szövetkezet, akik az ősszel külön-külön vetettek. Ez a nehézség benne van. De hát másik választásunk nincs, mert különben azt kellene elhatározni, hogy június, július, augusztusban szervezzük a szövetkezetet és ez nem megy. Az egyéb mezőgazdasági munkák miatt ez egyszerűen nem lehetséges, úgyhogy ez az időszak látszik a leghelyesebbnek, november, december, január, február. Na most, a másik, hogy az egésznek a hulláma hogyan mehetne. Az elgondolható, hogyha megvan a szántóföld 70-80%-a, akkor ilyesfajta lépésről valószínűleg már nem kell beszélni, mint ami most még előttünk áll. Ez lényegében azt jelenti, hogy a zöme megvan, és a többi mehet már olyan csurranó-cseppenő alapon, mert a lényeg eldőlt már. Most itt, azt hiszem, arról van szó, hogy ez a bizonyos 25-30% hogyan születik meg? Ez, elképzelhető, hogy két ütemre fog menni. Ez nagyon könnyen elképzelhető. Én el tudnám képzelni, hogy ha az ember a helyzetet általában mérlegre teszi, hogy most ennél a lépésnél elérhető, hogy 10-15-20%-kal előbbre tudunk menni. El tudom képzelni. Itt most a szántóföldről beszélek és nem arról a másodlagos számvetésről, az úgynevezett tanácsi földről, mert ez minket itt csak zavar. Most 50 vagy 51% van (nem tudom pontosan), tehát 25-30% van olyan, ami még nehéz és nagy Ez elképzelhető, hogy két lépésben fog történni, ezen a télen és a jövő télen. Ami ebből marad, az majd a bizonyos években egészen más módon végbemehet. Na de azt kimondani, hogy 15%-kal menjünk előre, azt hiszem, hogy nem lenne helyes. Mert lehetséges, hogy úgy fog menni a dolog, hogy 25%-ot fogunk elérni. És lehetséges, hogy úgy fog menni, hogy csak 10%-ot tudunk elérni. Ebből nekünk a párt részéről presztízskérdést nem szabad csinálnunk. Ezt tulajdonképpen azért mondom, hogy Horváth elvtárs lássa, hogy arról van szó, hogy mennyi, valamiféle ilyesmi lépésre gondolunk. Nem tudom, 310