A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1959-1960. évi jegyzőkönyvei (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 35. Budapest, 1999)

politikai munka elhanyagolása, és egyes elvtársak durva, adminisztratív hibája miatt következett be. Két hónapi nagyon komoly és nagyon nehéz munkával tud­tuk helyrehozni a bajokat. És megtanultuk azt is, hogy a politikai munka elsődle­gessége mellett hogyan kell kombinálni a szükséges adminisztratív intézkedéseket is, világosabban látjuk a politikai munka, az adminisztratív tevékenység összefüg­gését, az osztályellenség ténykedésének összefüggését a politikai munka minőségé­vel. Egynéhány községben olyan durva hibát követtek el egyes járási szerveknél dolgozó elvtársaink, pl. hogy megakadályozták a dolgozó parasztokat a cséplésben, miután nem ígérték meg, hogy azonnal beviszik a vetőmagot. És az ilyen elrontott helyzetben felbátorodtak az ellenséges elemek, és nyílt, népi demokrácia-ellenes fellépésre is vetemedtek. Annyira elmérgesedett a helyzet, hogy velük szemben mindjárt és azonnal nem lehetett a szükséges adminisztratív intézkedéseket meg­tenni, amíg kéthetes szívós politikai munkával a hangulatot kellett számunkra kedvezővé megváltoztatni, és a kedvezőre változott hangulat talaján tudtunk eljár­ni adminisztratíve az ellenség ellen. Addig, míg ezt nem tettük, senki nem volt, aki azt bizonyította, milyen ellenséges megnyilvánulások voltak, s amikor a politikai hangulat javult, akkor a rendes, komoly emberek mondták, hogy ez és ez a kulák volt, aki itt méregkeverő, és nagyon egyetértünk vele, hogy ezek ellen el kell járni. Volt, elvtársak, olyan tapasztalatunk is, hogy a Belügyminisztériumból a me­gyénkbe lejáró néhány instruktor elvtárs nem valami segítő módon nyúlt bele a munkánkba. Ugyanis ezek az elvtársak szemrehányást tettek nekünk és ott a helyi kapitányságon dolgozó elvtársaknak is, hogy kevés nálunk a letartóztatás, és pél­dákat hoztak fel, hogy Baranyában már sokkal több van (derültség). Ezeknek az elvtársaknak persze azt mondtuk, hogy a politika, az osztályellenség ellen folyta­tott harc sem szarvasvadászat, ahol trófeára megy a dolog, hanem az is nagyon komoly, felelősségteljes munka és a megye politikai helyzetéért mi vagyunk a fele­lősek, és nem tartjuk helyénvalónak azt, hogy a BM-től lejövő egyes elvtársak itt külön sportot űzzenek az osztályharcból. Úgyhogy ezzel kapcsolatban, elvtársak, nekem az volna a javaslatom, hogy továbbra is érvényben kell tartani a korábbi határozatot, hogy a tsz-szervezéssel kapcsolatban szükségessé vált adminisztratív intézkedésekhez a megyei pártbizottság hozzájárulását meg kell szerezni. A másik probléma, amit fel szeretnék vetni, az az, elvtársak, hogy az elkövetett hibák elleni engesztelhetetlenségben egységet kell teremtenünk a párton belül az egész országban. Miről van itt szó: Nálunk az egyik járási titkár elvtárs durva adminisztratív intézkedések miatt pártbüntetésben részesült. Utána ez az elvtárs elment pártiskolára, ahol a különböző megyékből összejött elvtársak ilyen tapasz­talatcserét folytattak, és egyöntetűen azt állapították meg, hogy mi túl szigorúan ítéltük meg ezt a dolgot, és ez a mi elvtársunk úgy érezte ott magát, hogy a vakok között a félszemű is óriás. Felhívom a pártfőiskola vezetőinek figyelmét arra, hogy alaposabban kísérjék figyelemmel, hogy az élet és a gyakorlati munka értékelését hogyan és milyen módon folytatják ott a pártiskolán és szóljanak bele olyan értelemben, hogy elvtár­si vita folytán a párt helyes politikája érvényesüljön. Többen hozzászóltak Horváth elvtárs felszólalásához. Én se egyezek Horváth elvtárssal abban, hogy nem teljesíthető az átszervezéssel együtt az a bizonyos kettős feladat, és hogy olyan tapasztalatok vannak, hogy az átszervezéssel nem nő, hanem inkább csökken a tsz-ek termelése, főleg az árutermelés. Nincs ugyan még az egész megyében a tsz-községekről képünk, de néhány községben, ahol megnéz­304

Next

/
Thumbnails
Contents