A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1959-1960. évi jegyzőkönyvei (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 35. Budapest, 1999)

érettségije meglegyen. Erre feltétlenül rámegyünk, és biztosítjuk a feltételeket, segítjük őket. Eredményeink is vannak. Szerintem sokkal fontosabb szerv a párt, fontos, hogy a mi pártfunkcionáriusaink képzettek legyenek. Meg kellene adni az irányt, hogy mit kell elérni a járási, aztán a városi párttitkároknak. Szerintem az érettséginek, általános műveltségnek meg kell lennie, technikusi stb. végzettséggel rendelkezni kell abban a szakmunkában, amit ő végez. A megyei titkároknál szerintem el kell érni, hogy pártfőiskolát végezzenek, erre irányt kell venni, és fokozatosan pótolni, mert a gyakorlati munkában, már menetközben is segítség volna, és nem pedig a rovására menne a politikai és szakmai munkának. A következő kérdés, ami a párthatározatban nagyon helyesen benne van, most azt jelenti, hogy hivatalosan is fogják tudni kint, hogy annak idején a Politikai Bizottság is foglalkozott vele, de nem volt kint annyira a köztudatban, hogy a nagyüzemi gazdálkodás megszervezésé [vei] a mezőgazdaságban párhuzamosan a termelés nem csökkenhet. Ezt roppant fontos kérdésnek tartom, és azért emelem ki, mert a véleményem az, hogy ezen a téren sok helyen nem tettünk meg mindent, amit meg kellett volna tennünk. Alapszervi vezetőségválasztó értekezleteken, ahol kint voltam, viszonylag jó pártszervezetnél megkérdeztem, amikor vitatták a kérdést, hogy hogyan előre, megkérdeztem, mondják meg, elvtársak, hogy most itt önöknél a község nagyüzemi község lesz, ősszel beindulnak, már indulnak is szépen, úgyhogy nincs különösebb probléma, mondják meg, hány tehén lesz, hány hízómarhát adnak be jövőre, hány sertést adnak be, mennyi kg-mal adnak be többet stb., stb. Akkor senki sem tudta megmondani, ott volt a községi tanácselnök, ott volt a párttitkár, ott voltak még a megyétől is, nem tudták megmondani, hogy hogy is áll ez a kérdés. Azért mondom, hogy nagyon jó dolog, hogy ez itt ebben a határozati javaslatban benne van, de nekem az volna a javaslatom, hogy még nem teljesen késő, ellenőrizzük le ezt a kérdést, hogyan áll. Mert egészen biztos, hogy még mindig van olyan nagyüzemi községgé alakult hely, ahol a tervezésükben ezt nem vették figyelembe. Márpedig ez fontos kérdés. A Központi Bizottság annak idején, amikor a fejlesztést megindította, akkor is kimondta, most újra beleveszszük, hogyan van ez végrehajtva, ezt lényeges kérdésnek tartom. Ugyancsak az a javaslatom, hogy a határozati javaslatban is foglalkozni kell azzal a kérdéssel, hogy elsősorban ott, ahol a nagyüzemi gazdálkodásra tért át parasztságunk, hogy hogyan biztosítsuk — központilag hangsúlyozom biztosítani —, hogy végre legyen hajtva a nevelése a parasztoknak. Annak érdekében, hogy végre legyen hajtva, ami benne van a határozatban, az a bizonyos szakmásítás, ki hol tudja a legjobb munkát végezni, ehhez milyen előadások kellenek és milyen előadókkal, hogy ott lent tényleg meg is hallgassák, ezt is központilag kellene meghatározni, hogy menjen, mint menjen azokban a községekben, ahol már a nagyüzemi gazdálkodásra tértünk rá. Itt Szerintem foglalkozni kellene ezzel a kérdéssel. A19. oldalon a spekuláció, ill. az adóztatás kérdésével kapcsolatban: azt mondja, hogy csak azt adóztassuk, aki spekulációval szerzi a jövedelmét. Szerintem, elvtársak, ahogy én Heves megyét ismerem, ez nem mehet így. A helyzet az, hogy vannak szőlősgazdák, akik bizony nemcsak egypár napra, hanem huzamosabb ideig fogad[nak] napszámosokat, s 120-130 Ft-ot adnak egy napszámra. Az üzemektől vonják el a munkásokat, úgyhogy elmegy mondjuk a Szerszámgépgyárba, ott munkáshiány van, mert hát ennyit fizetnek a szőlőben, és bírják fizetni. Szerintem nem helyes ez a meghatározás, hogy aki spekulál. Ez nem spekulál, de kizsák302