A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1959-1960. évi jegyzőkönyvei (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 35. Budapest, 1999)

kezdéstől a második, harmadik évig áthidalni, hogy ne csökkenjen, hogy növekedjen, illetőleg, hogy a hústermelést is növeljük. Én ezt gondolatként vetem fel, és talán kellene ezen gondolkozni. Az anyag nem helyez elég súlyt a jövedelemelosztás új módszereire. Nem helyez! Én megmondom, elvtársak, évek óta nem jutunk előre. Szerintem nem vesszük figyelembe az újat, és nem állunk az új mögé teljes súllyal, mert valami dogmák kötnek bennünket. Ne haragudjon, Dögei elvtárs, de leginkább az FM bizonyos területéről lehet ezt tapasztalni, mert azért ha a párt mezőgazdasági osztályával beszélgetünk, ott bátorítják az embert, csak kezdjetek, csináljatok, rendben van. De a tanácsnál, a mezőgazdasági emberek, azok nem mernek semmi újat, mert azt mondják, hogy kérem, a könyvben ez van. Szeretnék én egy példát mondani. Én megnéztem három egyenlő gazdálkodású termelőszövetkezetet, ahol más és más módon osztják el a jövedelmet. Inárcson, ahol egyébként ilyen kisebb tszcs volt, tavasszal a dolgozó parasztok beléptek a tsz-be, átalakult nagyüzemi termelőszövetkezetté, ezeknek van 80 hold kertészetük. Öntözéses kertészetük, maguk fúrtak ott kutakat falusi fürómesterrel. Az egy holdra eső teljes termelési érték a 8 holdnál 27, illetve majdnem 28 ezer forint. Van hasonló, Nagykőrösön, az 10 holdas, Csömörön van hasonló, 5 holdas, ugyanilyen öntözéses kutakkal, pontosan azonos a termelési típusa. Az inárcsiban új módon osztják a jövedelmet - a termelt érték után írják jóvá a munkaegységet, éspedig egyszerűen megoldották. Egy parasztember a vezetője, az a parasztember, Kádár elvtárs, akit mi Biksza

18 elvtársékkal szemben védtünk az állami gazdaságban — emlékszel rá —, az az elnöke.

19 Azt mondta, minden 120 Ft bevétel után 1 munkaegységet írok jóvá, 40 forint a munkaegység. Itt 70 ember dolgozik, ebben a 80 holdas kertészetben egyetlen egy brigádvezető, illetve agronómus-brigádvezető van. Ez az ember a szállításokat ellátja, a kocsiszerzést, mindent ellát, más mindenki termel. Ezen az egy hold kertészeten 16 300 tiszta jövedelem jut holdanként. Ha figyelembe veszszük, hogy a tsz-eink átlaga bruttó holdanként 3200, a termelt tisztajövedelem bevételének, illetőleg a termelt értéknek a tiszta jövedelem 56%-a volt, a kifizetett munkaegység a termelt értéknek ebben a szövetkezetben 35%-a volt, a másikban, a nagykőrösiben hasonlóan 56%, a csömöriben 62%, elvtársak. Tehát a bér költsége — ahol ilyen módon osztják a jövedelmet — 35, a másiknál 32%. Érthető, mert a másik helyen munkaegység, infláció van, munkaegységre törekszik. De ennél a tsz-nél arról volt szó, hogy igyekezett korai paprikát, paradicsomot a piacra dobni minél előbb, mert ő a 120 Ft után 40-et kapott. Nem akarok én itt kitérni az összes részletekre, és ez nemcsak a zöldségtermelésnél van, itt van pl. Nagykőrösön — engedjék meg az elvtársak, hogy felolvassak egy kis részt — a végtermék után jóváírt munkaegységnek a tagokra való ösztönzése mellett szól a nagykőrösi Szabadság Tsz-ben a kukoricatermelésben alkalmazott jövedelemelosztás módszere is. Ok az 1 q-ra megtermelt kukoricára 0,7 munkaegységet írnak jóvá a tsz-ben, ez ösztönzőnek bizonyult, mert az évben a gazdaság termésátlaga 113 holdon — Nagykőrös, tudják az elvtársak, nem a világ legjobb földje — átlag 33 q csöves kukorica volt. 1956-ban 24, 1957-ben 22, 1958ban 19 q volt ugyanitt. A tsz vezetői ezt a végtermék utáni munkaegység jóváírásának tulajdonítják. Elmondják, náluk ilyen szorgalmasan még sohasem dolgozott a tagság, a cukorrépán kívül már mindent betakarítottak, a végtermék utáni részesedés munkaegység jóváírásában 42 tsz tag volt, akinek tavasszal kiosztották, hogy melyik táblát végzi egész évben, és elmondják, hogy persze nyár közben is, most is 291