A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1959-1960. évi jegyzőkönyvei (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 35. Budapest, 1999)

ból, mert hisz — mint tudjuk — abban a belépett parasztok a legjobb minőségű teheneiket és kocáikat hagyták vissza. Világosan kell látnunk ugyanis azt, hogy a tsz-mozgalom előrehaladásával — a közös tenyésztés fokozása és az állami gazdaságokból jövő tenyészanyag mellett — a közös állatállomány bővülésének hovatovább egyik fő utánpótlási forrása a háztáji gazdaság. A saját erőkifejtést különösképpen fokoznunk kell az építkezéseknél. A közös állatállomány gyors ütemű kialakítása és a népgazdaság szűkös anyagi helyzete parancsolóan állítja homloktérbe a tsz-építkezéseknél az egyszerű, olcsó szerfás építkezéseket. A saját erőből történő egyszerű építkezések eddiginél hathatósabb ösztönzésére a fennálló hitelrendszert megfelelően kell módosítani. 5. Ha a gazdasági problémáknál tartunk, válaszolnunk kell arra a kérdésre: milyen gazdasági segítségre számíthatnak a megyék a jövő esztendőben? Első helyen kell megemlíteni, hogy a kormány nagy erőfeszítéseket tesz megfelelő mennyiségű, mintegy 12 ezer darab traktor beszerzésére, főleg behozatal útján. Műtrágyából kb. annyit tudunk biztosítani, mint az idei esztendőben. A várható területi felfutást tekintve tehát az egy kh-ra jutó műtrágyamennyiség csökkenni fog. Tsz-építkezésre állami erőből kb. ugyanannyi beruházást tudunk nyújtani, mint az idén vagy nemivel többet. A meglévő tsz-ekre 600 millió forintos beruházási keretet, anyaggal és kiviteli kapacitással ellátva, már felosztottunk a megyék között, a velük való együttes tárgyalás alapján. Az új 3004-es kormányrendeletet a Központi Bizottság ülése után a legrövidebb időn belül ki kell adni,

10 hogy a szervezőmunka megindulásával az agitációban résztvevők és maga a paraszti közvélemény idejében megismerkedhessek vele. Lényegesebb módosítások a gépállomási munkadíjaknál, a saját erő nagyobb mérvű felhasználásánál lesznek. Nem az új 3004-esben, hanem külön rendeletben kerül nyilvánosságra adózási rendszerünknek olyan irányú módosítása, amely szerint 1960. január l-jétől kezdve a tsz-tagok is kötelesek fizetni községfejlesztési hozzájárulást háztáji gazdaságuk után, éves viszonylatban 100 forinttól 300 forintig terjedően.

11 6. Visszatérve a fejlesztés kérdésére, e határozati javaslat fő mondanivalójához: Mérlegelve a tsz-mozgalom fejlesztésében és megszilárdításában az idén elért eredményeket, számbavéve a meglévő hibákat, gyengeségeket is, úgy látjuk: megérett a helyzet arra, hogy e télen is jelentős fejlődést érjünk el a falu szocialista átalakításában. A további munkában is iránymutatóak a decemberi határozat alapelvei, s emellett alapul kell venni az idei fejlesztésben és megszilárdításban elért igen gazdag tapasztalatokat. A fejlődést illetően a Központi Bizottság ezúttal is tartózkodik mindenféle számszerűségtől, s óva inti a megyebizottságokat is, hogy számszerű terveket adjanak az alsóbb pártszerveknek és pártszervezeteknek. Ellenben, mint a határozati javaslat is utal arra, felhívja a megyebizottságok figyelmét arra, hogy a megyei, járási elvtársak és szakértők bevonásával a Központi Bizottsághoz hasonlóan nagyon gondosan saját maguk is végezzék el a helyzetmegítélést megyéjükben, nyugodtan gondolják végig a dolgokat, s a tapasztalatok gondos elemzésével készítsék el a konkrét mozgalmi tervüket. És csak ezután, kb. november derekán hívják össze a megyei pártaktíva-értekezletet a feladatok megbeszélésére. 285