A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1959-1960. évi jegyzőkönyvei (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 35. Budapest, 1999)

60 A Népszabadság 1959. augusztus 29-i számában megjelent „Sztálinváros, Csepel, Diósgyőr a kongresszusra készül" c. cikkről van szó, mely közli Nemeskéri Jánosnak, a Lenin Kohászati Művek Pártbizottsága titkárának nyilatkozatét. 61 Orbán László vezetésével járt pártmunkás küldöttség az NDK-ban. Tapasztalatairól a Titkárság 1959. október 6-i ülésére terjesztettek bejelentést. (MOL-M-288.f.7/61. ő. e.) 62 Kiss Károlynak az üzemi és tanácsi összefogással építendő kultúrházakra vonatkozó javaslatára utalt a felszólaló. 63 Bizonyára a gyűszűvirágról van szó, abból készült a digitálisz nevű szíverősítő orvosság. 64 1958. február 20-28. között folytak a tárgyalások Romániában, a magyar párt- és kormányküldöttséget Kádár János vezette. A tárgyalásokról február 26-án közös nyilatkozatot írtak alá. 65 Pönálé = kötbér. 66 Monos Jánosról, a Borsodi Szénbányászati Tröszt igazgatójáról van szó. 67 Végh László (1912-) 1948-1949-ben a Kőbányai Textilgyár igazgatója, innen került a Könnyűipari Minisztériumba főosztályvezetőnek, majd csoportvezetőnek. 1951-ben a Budakalászi Textilművek igazgatója, 1955-ben pedig a Magyar Gyapjúszövőgyár igazgatója. 1957-től a Könnyűipari Minisztérium Gyapjúipari Igazgatóságának vezetője, 1958. februártól miniszterhelyettes. 68 Tausz János (1911-1988); 1950 és 1956 között belkereskedelmi államtitkár, illetve a miniszter első helyettese, 1956 áprilisától 1966-ig belkereskedelmi miniszter. 69 A KGST Gépipari Állandó Bizottsága 1959. november 30-án, A gépek és berendezések gyártásának további szakosításáról és kooperációjáról..." beszámolót készített, amelyet beterjesztettek a KGST — december 10-14. között Szófiában ülésező — XII. ülésszakára. (A beszámoló lelőhelye: (MOL-M288.f.23l1959/38. ő. e.)) 70 Kisházi Ödön (1900-1975) 1945 után a vasas szakszervezet főtitkárhelyettese, a Szakszervezeti Tanács elnöke. 1952-ben koholt vádak alapján elítélték, 1955-ben szabadult ki. Ezután a SZOT főtitkárhelyettese, 1956. november 2-ától az MSZOSZ főtitkárhelyettese, 1957. május 9-étől munkaügyi miniszter. 71 Nagy Józsefhé 1952 és 1955 között az Országos Tervhivatal elnökhelyettese volt. 72 Feltehetőleg az időnormáról van szó, amely a gyártmányon elvégzendő művelet szükséges idejét tartalmazza. 73 Incze Jenő (1901-1969) 1954-től külkereskedelmi miniszterhelyettes, 1957 márciusától miniszter. 74 Altomáré Iván (1894-1976) a Szovjetunióból hazatérve 1948-tól a Tejipari Igazgatóságon, majd a Belkereskedelmi Minisztériumban dolgozott. 1952-től 1956 júliusáig élelmiszeripari miniszter volt. 75 Az előterjesztés következő mondatára utalnak: „Jelentős mennyiségben kell gyártani és felhasználni továbbá 10-12 kg súlyú kézi falazóblokkot is." 76 A hat pont szövege a következő: „1. A Központi Bizottság jóváhagyja a második ötéves terv elkészítésének irányelveit. Megbízza a Politikai Bizottságot, hogy a vita során elhangzott észrevételek figyelembevételével, mint a VII. pártkongresszus 2. napirendi pontja tárgyalásának alapjául szolgáló okmányt közzétegye. 2. A

II. ötéves népgazdasági terv végleges előirányzatainak kidolgozásakor arra kell törekedni, hogy a jelenlegi előirányzatok — a népgazdaság tartalékainak feltárásával — emelkedjenek, a fejlődés üteme gyorsuljon. 3. A közzétett irányelvek alapján a párt Központi Bizottsága széles körű terwitát nem szervez. A sajtó buzdítson vállalati és népgazdasági tartalékok feltárására és közöljön ilyen értelmű hozzászólásokat az irányelvekhez. A pártbizottságok, a pártsajtó gondoskodjanak arról, hogy a dolgozók a párt gazdaságpolitikájának az irányelvekben rögzített vonásaival megismerkedjenek. A felvetődő észrevételekre a kongresszusi referátumban kell válaszolni. A terv kidolgozása során a dolgozók észrevételeit fel kell használni. 4. A KB felhívja a pártszervezetek figyelmét arra, hogy a tervvel kapcsolatos agitációjukban az aktuális feladatokra, a hároméves és különösen az 1959. évi tervek és a márciusi KB-határozat teljesítésére, a kongresszusi versenyre helyezze a súlyt és ne engedje ezeket a feladatokat a tervről szóló vita által háttérbe szorítani. 5. A pártbizottságok tartsák agitációjukban szem előtt, hogy az irányelvekben közölt számok általában nem öt, hanem hét évre vonatkoznak, és azt is, hogy a második ötéves terv megkezdésétől még ötnegyed év választ el. 6. A határozatról a megyei és kerületi titkárokat, valamint az agitációs és propaganda apparátust tájékoztatni kell." A sajtó szeptember 29-én közölte az okmányt. 77 A „Különfélék" napirendi ponthoz beterjesztett határozati javaslat a következő: „1. A Központi Bizottság a párt VTI. kongresszusa tiszteletére indult munkaversenyben legjobban dolgozó vállalatok részére a kohó- és gépipar, a nehézipar, a könnyűipar, az építőipar, a földművelés, a közlekedés és posta, az élelmiszeripar, a belkereskedelem és a külkereskedelem területén egy-egy »kongresszusi versenyzászlót« adományoz. (9 db zászló.) Az értékelés alapja az 1959. évi terv és a kongresszusi felajánlás teljesítése. Az eredmények alapján a Minisztertanács és a Szakszervezetek Országos Tanácsa Elnöksége készítse el a javaslatot a Központi Bizottság részére. A zászlók átadása 1960. április 4-én 276