A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1959-1960. évi jegyzőkönyvei (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 35. Budapest, 1999)

a borsodi körzetben, más területről kell majd szállítani. Itt én úgy érzem, hogy Prieszol elvtárs a kérdést egy kicsit a borsodi horizont szerint nézi és nem az országos horizont szerint. A második kérdés, amit a típustervekkel kapcsolatban mondott. Tudni kell, hogy a típusterveket üzletben kapni, olyan összegért, ami az előállítási önköltséggel egyezik. Budapesten és a vidéki tervező vállalatainkban készen összecsomagolva lehet bármelyik istállótípus tervét megvásárolni. Ezeket a típusterveket azonban adaptálás nélkül általában nem lehet, és nem is szabad a helyszínen felhasználni, hiszen ezek a típustervek, bár 3-4 alapozási variánst, a különböző talajnemekre vonatkozóan tartalmaz, mégsem elégséges ez ahhoz, hogy ezek felhasználásával egy helyi szocialista községi üzem létesüljön. Ha egy ilyen nagy létesítményt, pl. egy 100 férőhelyes istállót valahol meg akarunk építeni, mindenekelőtt a leendő üzemnek legalább a vázlatát kell elkészíteni, nehogy valamilyen olyan helyre telepítsék azt az istállót, ahol víz nincs, ahol a szennyvizet elvezetni nem lehet és így tovább. Tehát minden egyes típusterv felhasználásával kapcsolatban is van bizonyos tervezési munka, és ezt nem egy felesleges rossznak, hanem igenis egy szükséges tényezőnek kell tekinteni. Végül, a harmadik. Azt mondja Prieszol elvtárs, hogy a jövő évben a tanácsok részére átadandó megyei tervezővállalatokat — bizonyos biológiai folyamatra célzott — terhes állapotban kapja meg majd a megye. Ha a megye vezetősége az ezekkel kapcsolatos rövid és a Magyar Közlönyben megjelent utasítást elolvasta volna, akkor azt is tudná, hogy bár a férj szerepét csak a jövő évben kapja meg, ebben az évben már vőlegény. Tudniillik, a megye végrehajtó bizottsága, elnöke jelöli ki már ebben az évben is azokat a munkákat, amelyeket a megyei tervezővállalat végezhet. KISS KAROLY elvtárs: Incze Jenő elvtárs következik. INCZE JENŐ

73 elvtárs: Tisztelt Központi Bizottság! Mindenekelőtt engedelmet kérek, mert valami zavar miatt úgy tűnik fel, mintha utólag jelentkeztem volna. Én odatettem a jelentkezésemet, úgy látszik, hogy valami félreértés volt. Ügy érzem, hogy a külkereskedelem részéről illendő néhány szót mondani, hiszen fontos szerep jut reá. A tervezésben magában mi már részt vettünk, tehát természetesen egyet is értünk ezekkel az irányelvekkel. Itt ebben a pillanatban különösen a határozati javaslatnak a második pontjával szeretnék foglalkozni, amelyik igen helyesen azt mondja, hogy arra kell a továbbiakban törekedni, hogy a jelenlegi előirányzatok a népgazdaság tartalékainak feltárásával emelkedjenek, és a fejlődés üteme gyorsuljon. Ezt azért tartom szükségesnek külön kiemelni, és erre visszatérni, mert a helyzet itt a következő. Felmerül alapvető és központi kérdésként a termelékenység. A termelékenységnek ilyen fokú megvalósítása és realizálása megfelelő előfeltételek tervszerű előkészítését kívánja meg. Ezért az a javaslatom, hogy országos vonatkozásban azt vegyük tervbe, hogy fel is készülünk rá, mert különben csak kijelentett szó marad, és nem fogjuk tudni realizálni. Az előfeltételek megvannak rá, de csak akkor, hogyha megfelelő gonddal tárcánként, sokszor még cikkenként és árukategóriánként felkészülünk rá. Hasonló természetű dolog az a központi kérdés, hogy nem túl feszített terv a helyes, mondotta Fock elvtárs, úgy emlékszem Kádár elvtárs is. Természetesen helyes. A helyzet azonban az, hogy az egészet egyszerre nézem, annak egyes részei lazák, egyes részei túlfeszítettek, és így van benne átlagban, hogy nem túlfeszített. 259