A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1959-1960. évi jegyzőkönyvei (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 35. Budapest, 1999)

A családi pótlék kérdésével én szeretném felvetni, hogy történt itt egy nagyon komoly rendezés. Az évi 700 milliós költség 1200 millióra megy most fel évente. A párt és a kormány intézkedése nyomán a 3 gyermektől felfelé gyerekenként 120 Ft havi családi pótlék folyósítható. Azonban most felmerül az a kérdés, hogy ez idő szerint egy gyerek után semmilyen családi pótlékot nem fizetünk, két gyermek esetén is egész minimálisát, 75 Ft-ot adunk, és ha véletlenül a kettő közül egyik már nagykorú lesz, a másik után sem kap a család. Ezt igen széles körben sérelmezték, s azt hiszem, a népgazdasági lehetőségek ezt megengedik, erre is gondolnunk kell a következő időben, hogy itt valami rendezés történjék. Nagyon jó hatással volt az, hogy az intézkedés nyomán az egyedülálló anyák, akik egyedül nevelik gyermeküket, már az egy gyermek után is a 90 Ft-os családi pótlékot kapják, és amennyiben két gyermekük van, gyerekenként 120 Ft-ot kapnak. Ugyancsak ezt kapják, amennyiben a gyerekek betegek lennének a családban, még akkor is, ha az anya nem egyedül nevelné. Összegezve tehát, elvtársak, a munkaügyi vonalon a különböző problémákat, megmondhatjuk minden elfogultság nélkül, hogy az az irány és azok az intézkedések, amelyek történtek az utolsó három esztendőben, a munkásság körében, de általában a dolgozók körében megnyugvást keltettek. Bérfeszültségek egész minimális mértékben fordulnak csak elő. A gyárakban alapjában megváltozott a termelés, megváltozott a munkásnak a viszonya a gyárakhoz. A gyár maga határozza meg, hogy milyen bér körülmények között akar dolgoztatni, és a teljesítménybéreknél is, amely az ellenforradalom után nagyon szét volt dúlva, ma már rendezettnek mondható a helyzet. Ez idő szerint a dolgozóknak mintegy 52-54%-a teljesítménybérben dolgozik. A teljesítménybér nem darabszámos mindenütt, ez kombinált, különböző bérrendszerekben folyik. A nyugdíjkérdést is általános megnyugvással vették a dolgozók. Lényeges előrehaladás történt. Igaz, elvtársak, hogy a fél évet kivetítve, a múlt évi egész évi kiadáshoz viszonyítva mintegy 720 millió kiadás mutatkozik a nyugdíj vonalán, ebben azonban benne van a nyugdíjemelés költsége is. Az, hogy kivettük a legnagyobb nyugtalanságra okot adót, hogy 10 év után ugyanolyan nyugdíjat folyósítunk, mint 30 év után, ez a változás a dolgozók igazságérzetét megnyugtatta, s ma ebben a tekintetben súlyosabb feszültség nincs. A minimális özvegyi nyugdíj 250 Ft, elég alacsony. Meg kell mondani, hogy ezt olyan özvegyek is kapják, akiknek férjük 25-30 esztendőt is dolgozott. Ha lesz erre lehetőségünk, a népgazdaság megengedi, meg vagyok győződve, meg is fogjuk találni annak a módját, hogy ezekben a kategóriákon is javítsunk. Mindent összevetve, elvtársak, tapasztalatunk az, hogy a minisztériumokban jól alkalmazzák a különböző bérrendszereket, bérfeszültség igen ritkán fordul elő, és a termelés, azoknak az intézkedéseknek nyomán, amelyeket a párt, a kormány tett, és a szakszervezetek munkája nyomán lényegesen jobb lett, megjavult a helyzet. Reméljük, elvtársak, hogy ez a javulás tovább fog tartani azoknak az intézkedéseknek nyomán, amelyeket itt az ötéves tervben a párt javasol felvenni és elfogadni. KISS KAROLY elvtárs: Nagy Józsefné elvtársnő és utána még Trautmann elvtárs kért egypár szót. NAGY JÓZSEFNÉ elvtársnő: Tisztelt Központi Bizottság! Nagy szavak hangoztatása nélkül, úgy érzem, feltétlen meg kell említeni azt a tényt, azon túl is, amit már itt több elvtárs előttem elmondott, hogy a Központi Bizottság ebben az időben tárgyalja a második ötéves terv irányelveit, nem kevesebbet jelent véleményem szerint, mint hogy a tervnek a gyakorlati életben való végrehajtását elősegít253