A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1959-1960. évi jegyzőkönyvei (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 35. Budapest, 1999)

engednek be, együtt kell oda mennünk... A kommunista társadalomba valamennyiüknek együtt kell eljutni." (MOL-M-288. f. 9/1958/4. ő. e.) 88 Pontosabban az Esti Hírlapban jelentek meg az említett cikkek: 1958. december 10-én „Újabb két olajmezőt tártak fel az Alföldön", december 18-án pedig „A Dunántúl olaj- és földgázkutatási terve" címmel. 89 Az előterjesztés 13. oldalán erről a következő szöveg található. „A dogmatizmus a párton belül tevékenykedő kispolgári, álradikális elemekből találja meg társadalmi bázisát. Ezek a baloldali túlzásokra és ugyanakkor pánikra hajlamos emberek szubjektíven, tévesen ítélik meg a nemzetközi és a belső helyzetet. Szemléletük lényeges vonása a nemzetközi sajátosságok elhanyagolása, a tömegek lebecsülése, a sablonosság... A dogmatizmus és szektánsság újra- és újra jelentkezik a politikai meggyőző munka lekicsinylésében, szövetségi politikánk meg nem értésében, az új kérdések alkotó megválaszolásától való félelemben, a pártonkívüliekkel szembeni indokolatlan bizalmatlanságban, értelmiség ellenességben." 90 1959. április 11. és május 17. között Münnich Ferenc vezetésével járt magyar párt- és kormányküldöttség Mongóliában, Vietnamban, Kínában és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban. Tapasztalataikról a PB 1959. május 19-i ülésén számoltak be. (MOL-M-288. f. 5/131. ő. e.) 91 Az MDP feloszlatásának körülményeiről lásd: Dokumentumok a jugoszláv menedékről és a Szántó Zoltán-ügyről. (1956-1958) Közli: Kiss József-Ripp Zoltán. Múltunk, 1991. 4. sz. 1-139. p.; továbbá Sípos Levente bevezetője Az MSZMP ideiglenes vezető testületeinek jegyzőkönyvei i. k. 1956. november 11 - 1957. január 14. INTERA Rt, Budapest 1993. 10-11. p. 92 Az említett dokumentum — „A Központi Bizottság augusztus 14-i ülésének határozata a kongresszussal kapcsolatos ügyekben" (Javaslat) — 2. pontja rögzíti: ,,A kongresszus előzetes napirendjét és az egyes napirendi kérdések előadóit az alábbiakban jelöli ki: I. A Központi Bizottság beszámolója. Előadó: Kádár János. II. A népgazdaság második ötéves tervének irányelvei. Előadó: Fock Jenő. III. A Szervezeti Szabályzat módosítása. Előadó: Marosán György IV A Központi Revíziós Bizottság jelentése. Előadó: Fodor Gyula. V Fellebbezések elbírálása. VI. A párt vezető szerveinek megválasztása." 93 1917. november 6-án az Ideiglenes kormány rendelkezésére a junkerek megtámadták a Pravda elődjének, a Rabocsij Putynak a nyomdáját. 94 L. a 9. sz. jegyzetet

1

. 95 Indonéziában 1958 decemberében államosították a munkások által elfoglalt holland gyárakat. 1955-ben újra életbe léptették az 1945. évi ún. forradalmi alkotmányt és A. A. R. Szukarnot miniszterelnökké nevezték ki. Az Algériában harcoló partizánegységek 1955-ben Nemzeti Felszabadító Hadsereggé egyesültek és folytonos harcot folytattak a franciák ellen. 1958-ban létrehozták az Algériai köztársaság Ideiglenes Kormányát, elnökévé az 1956-ban bebörtönzött Ben Bellát választották. 1959ben az Algériai Nemzeti Felszabadítási Front harcokat folytatott a francia gyarmati hadsereg és közigazgatás ellen. 96 Lásd a 76. sz. jegyzetetl 97 Az MSZMP központi szervei 1958-1959-ben többször foglalkoztak a romos pesti Vigadó újjáépítésének és hasznosításának tervével. A hasznosításnak több változatát dolgozták ki (zenei központ, Széchényi Könyvtár, esetleg eredeti formájában eredeti céljára helyreállítani). 1959 végére kialakult a terv, miszerint a Vigadót helyreállítása után korszerű hangversenyközponttá kell fejleszteni. (MOL-M288. f. 25/1958/1. ő. e.; 5/162. ő. e.; 23/1959/5. ő. e.; 5/141. ő. e.) 98 Barcs Sándor (1912-) újságíró: A Független Kisgazdapárt tagjaként 1945-ben a Szabadság c. lap szerkesztője, 1948-tól 1950-ig a Magyar Központi Híradó Rt. elnöke. 1950-től 1980-ig az MTI vezérigazgatója. 99 Friss István az MSZMP KB Államgazdasági Osztályának vezetője. Életrajzát 1. e kötet 380. oldalán. 169