A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1959-1960. évi jegyzőkönyvei (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 35. Budapest, 1999)

dolgokat. Itt van is valami, hogy tovább kell fejleszteni stb., az lehet kritikai megállapítással is egybekapcsolva. Ezt kibocsátjuk mint előzetes okmányt — alapjában véve úgy, ahogy most van —, ezzel fog a közvélemény legalább két hónapig foglalkozni. A kongresszuson magán ilyen formában elővesszük ezeket a kritikus-önkritikus kérdéseket, azt hiszem, hogy nem fognak az emberek elkeseredni ettől sem. Ennek az írásnak van egy nagy hátránya. Ezt ne felejtsék el az elvtársak. Ezt mi kibocsátjuk — ellenvélemény nem volt, úgy látszik, egyetértenek az elvtársak —, hogy a közvélemény is ismerkedjen meg vele, de a kialakuló vitákban mi persze nem tudunk beleszólni, maga a Központi Bizottság sem. Azt csak a kongresszuson tudjuk megtenni. Ezért sem nagyon szerepel sok olyan kérdés a múltból, hogy az MDP hogyan szűnt meg. Nincs értelme, hogy ezt mi leírjuk, s széltében-hosszában vitatni, amikor százezer és százezer párttagnak fogalma sincs, hogy hogyan szűnt meg azokban a napokban az MDP, s hogyan alakult az MSZMP Nem olyan egyszerű ezeket a kérdéseket vitára bocsátani. A kongresszusnak van egy ilyen fontos szerepe is, hogy zárjon le bizonyos kérdéseket, de most már aztán tényleg véglegesen. Ennek a bizonyos negatív múltnak a kérdéseit. Erősítse meg a vonalat, és jelölje meg a megfelelő célokat. Nem egyedül ennek az okmánynak a feladata megoldani mindezt a kérdést. Ez feladata a három okmánynak, feladata a beszámolóknak, s feladata annak a nyolcszáz küldöttnek, akik ezen a kongresszuson jelen lesznek. Kérem az elvtársakat, hogy elvben és alapjaiban hagyják jóvá, s járuljanak hozzá, hogy a vita során felmerült gondolatokból azt, ami idevaló és ami a szerkezet gyökeres felforgatása nélkül beilleszthető, illesszük be, szövegezzük át. Jövő héten bocsássuk ki felhasználás céljából, utána még írásos véleményeket küldjenek be az elvtársak, ha van, két hét alatt a KB Irodának a címére, és utána még egyszer át kell vizsgálni a szöveget, sajtóra kész állapotba hozni, s ki kell bocsátani a nyilvánosság elé. Ez a javaslat. FOCK JENŐ elvtárs: Elvtársak! A tanácskozás végére értünk, a határozathozatal van hátra. Felteszem a kérdést, hogy az elvtársak elfogadják-e Kádár elvtárs válaszát. Amennyiben igen, tartsák fel a kezüket. (Szavazás) Van-e valakinek észrevétele a válasszal kapcsolatban? Nincs, egyhangúlag elfogadták az elvtársak. Az írásban kiadott határozati javaslattal kapcsolatban felteszem a kérdést, hogy elfogadják-e az elvtársak a határozati javaslatot. Van-e valami észrevétel a határozati javaslattal kapcsolatban? Nincs. Egyhangúlag elfogadták az elvtársak. Még egy javaslata van Kádár elvtársnak. KADAR JÁNOS elvtárs: Mindnyájan ismerik azt a szomorú eseményt, hogy legutóbbi ülésünk óta eltelt idő alatt a Központi Bizottság két tagja meghalt: Fogarasi és Révai elvtársak. A temetésükön, akik itthon voltak, jelen voltak, eltemettük őket, most haláluk következtében a Központi Bizottság tagságán belül két hely megüresedett. Ezzel kapcsolatban a PB-nek az a javaslata, hogy ne kooptáljunk most a két elhalt elvtárs helyett a Központi Bizottságba, a kongresszus maga közel van, a kongresszusi választások fogják a Központi Bizottságot kiegészíteni. Úgyhogy a PB nevében kérem az elvtársakat, hogy járuljanak hozzá. FOCK JENŐ elvtárs: Felteszem a kérdést, elfogadják Kádár elvtárs javaslatát? Ellenvélemény? Nincs! Egyhangúlag elfogadták az elvtársak a javaslatot. A Központi Bizottság ülését bezárom. Kmf. 162