A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1959-1960. évi jegyzőkönyvei (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 35. Budapest, 1999)

nevezni — hát a legelső időszak zavaros heteit nem számítva — egyetlen olyan lényeges kérdést is, amikor a Politikai Bizottság a Központi Bizottság nélkül hozott volna olyan nagy horderejű határozatot, és én azt hiszem, ez a dolog lényege, és ezt be kell tartanunk. Énnekem személyileg az a véleményem, hogy azért ülést tartani, hogy formálisan oldjuk meg a kérdést, nem sok teteje van. Elő lehet mindig kaparni valamit. De ha mi úgy kezdjük az üléseket szervezni — már volt ilyen időszak —, hogy a naptárra nézünk, és azt mondjuk, „már három hónapja már megint nem ültünk össze, szedjünk össze, szedjünk össze valami kérdést, hogy már ülésezzen ez a Központi Bizottság", én azt hiszem, ez volna a helytelen kérdés. Ilyen helyzet adódott elő, azért a munka ment, és vegyék figyelembe az elvtársak, hogy öt hétig, hat hétig a munkából ki voltak kapcsolódva emberek a távolkeleti út miatt, egyébként szabadságolások is voltak. Ismétlem, a lényeg az, hogy tartsuk be tényleg a szervezeti szabályzat rendjét különösen annak lényeges tartalmát illetően, a kollektív vezetésnek megfelelően. A Központi Bizottság hatáskörében ne járjon el a Politikai Bizottság. Ami a termelői árak nem kielégítő előkészítését illeti, én nem tudok a Török elvtárs kritikájával vitába szállni, mer utólagos tapasztalatok alapján nyilvánvaló, hogy elő lehetett volna jobban is készíteni. Hát persze ilyesmiről van szó, hogy már mások is csináltak ilyet. A németek meg a csehek is két és fél évig csinálták, kb. ilyen zavarokkal, mint nálunk, és mi igyekeztünk ezt rövidebben csinálni, de becsúsztak hibák. Sajnos az áraknál az a baj, hogy azoknak csak egy részét tudják a központi szervek megadni, a többit ott kell elkészítem a gyárban. Egy sor cikknek az árait ott dolgozzák ki. Úgyhogy hiba volt a végrehajtásban, s most a korrigáláson kell még egyszer annyit dolgoznunk, mintha eredetileg több biztonsággal hajtottuk volna végre. Ami a gazdasági vezetés fejlesztését illeti, ezt ismétlem, ide fogjuk hozni a Központi Bizottság elé. Rögzíteni akarjuk a feladatokat. Valamilyen formában lehet utalni az irányelvekben is arra, hogy ezt fejleszteni kell. Megemlítettem azt a bizonyos MDP-feloszlatást. A javaslatunk az, hogy ez az irányelvekben ne szerepeljen. Elgondolható, hogy a Központi Bizottság beszámolójában a kongresszuson megemlítsük. Itt nem célszerű azért bevenni, mert hiszen az a szándékunk, hogy publikáljuk, és ezekkel a tényekkel az egész nép fog foglalkozni. Az viszont egy korlátolt jelentőségű kérdés ma, amit célszerű a párton belül elintézni, mondjuk úgy, hogy véglegesen. Itt a javaslat az, hogy ide ne vegyük be, és a beszámoló előkészítésénél, esetleg a szóbeli beszámolóba bevesszük. Ez célszerűbb. Azon az ülésen, amire összejön a Központi Bizottság a kongresszust közvetlen megelőzően, esetleg ott majd visszatérünk erre a kérdésre, hogy fölvessük, vagy ne vessük, vagy hogyan. Mert egy elég bonyolult és zavaros kérdés. Hát ennyiben így az egyes észrevételekre. Amikre nem reflektáltam, azok között olyan nincs, amivel mi nem értenénk egyet. Na most, hogy hogyan és miképpen használjuk föl ezeket. Hát, ami a vitát általában illeti, véleményem az, hogy nagyon okos volt és nagyon sokat segített az irányelvek szövegének további javításához. A Politikai Bizottság számára nagyon megnyugtató, hogy a Központi Bizottság a politikai értékelések lényegével alapjában egyetért. A vitában elhangzott észrevételek felhasználását illetően azonban csoportosítani kell az itt felvetett gondolatokat, javaslatokat, mert itt a következő lehetőségek mutatkoznak. Ami az irányelveket illeti, a következőket ajánlom: fogadja el a Központi Bizottság azzal, hogy itt még korrigálás és szövegezési javítás 157