A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1959-1960. évi jegyzőkönyvei (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 35. Budapest, 1999)

sa után az értelemszerűen egészen világos, hogy egy szakasz, az ellenforradalomtól napjainkig terjedő szakasz lezárásáról, értékeléséről és ennek a politikának jóváhagyásáról van szó, a KB ezt kéri a kongresszus résztvevőitől. Nem eléggé domborodik ki — lehet, hogy a második ötéves terv irányelvei ezt a hiányt pótolni fogják —, hogy ennek a kongresszusnak olyan jellege is van, hogy az elkövetkező évek során a második ötéves terv befejezésével a szocializmus építésének az alapjait lerakjuk az országban, és azt az utat is, módszereket, célokat illetően is kijelölje a kongresszus. Még egyszer mondom, lehet, hogy ezen a hiányérzetemen a második ötéves terv irányelvei javítani, változtatni fognak, vagy el is tüntetik. További megjegyzéseim részletkérdésekre vonatkoznak, és nem fontossági sorrendben, hanem oldal szerint fogok végigmenni. A harmadik oldalon a harmadik pontban az anyag megállapítja és indokolja is, a elmúlt években a szocializmus építésében milyen sikereket értünk el, és a szemléltetését ezeknek a sikereknek két oldalról veszi. Azokról az eredményekről beszél, amit az iparban értünk el, és azokról az eredményekről, amit a mezőgazdaság fejlesztésében értünk el a felszabadulástól napjainkig. Azt hiszem, ha a szocializmus építésének sikeréről beszélünk, feltétlen egy mondatban meg kellene említeni azokat az eredményeket, amit egész dolgozó népünk kulturális színvonala, a tömegek kulturális színvonala emelésében elértünk, és ezt akár az oktatásban elért számszerű eredményekkel, vagy akármilyen más módon is szemléltetni lehet, de szemléltetni kell, úgy lesz teljes a kép. A 8. oldalon, elvtársak, a legelső bekezdés kifejti azt, hogy — a mezőgazdaság eredményeiről szólva — a lakosság szükségleteinek kielégítése mezőgazdasági termékekkel zavartalan volt az elmúlt két-három év során.

38 Én ezt a megállapítást valamivel enyhíteném. Mert akár az elmúlt évben is a lakosság szükségletének kielégítésében — a húsellátásra, a zöldségellátásra gondolok — kisebb, átmenő zökkenők voltak. A 21. oldal b/ pontja azzal foglalkozik, hogy a szocialista tábor segítsége a mi országunk fejlődésében is, de általában a szocialista országok fejlődésében milyen szerepet játszott, mi a jelentősége a gazdasági együttműködésnek. Ezt a gondolatot fejti ki a b/ pont két fejezete. Utána úgy érzem, hogy egy harmadik megjegyzés következik, ami nem ide tartozik. Úgy kezdődik, hogy „folytatjuk iparunk szerkezetének javítását, mindenekelőtt azokat az iparágakat fejlesszük, és...". A gondolatok között logikai sorrend nincs. Ez az ipar szerkezetére vonatkozó elképzelés, célkitűzés, nem ide, a nemzetközi gazdasági együttműködés fejezetének gondolatához tartozik.

39 A c/ pontban ugyanezen az oldalon beszélünk az energiaellátásunk fontosságáról és általában az energiatermelés fejlődésével kapcsolatos célkitűzéseinkről. Én azt javaslom, hogy egy félmondatban, vagy egy mondatban vegyük be az energiagazdálkodásunkat is, és állapítsák meg itt az irányelvek az energiagazdálkodásunk nagyon lényeges kérdését, nagy tartalékokat, forrásokat jelenthet az, ha energiagazdálkodásunkat szervezettebbé és hatékonyabbá tesszük, üzemek ezrei foglalkoznak energia-termeléssel, és itt ezekben a kérdésekben nincs minden rendben. A 25. oldalon az életszínvonal emelésével foglalkoznak az irányelvek. Beszél ez a fejezet a termelékenység állandó növeléséről és az életszínvonal emeléséről. Nekem az a javaslatom, hogy itt ennél a fejezetnél ne csak azt a célt tűzzék ki az irányelvek, hogy két év alatt a reáljövedelmeket mennyivel kívánjuk növelni, hanem említsük meg azt is, hogy a termelékenység növekedésének milyen mértékét képzeljük el, ebből ered az, hogy a reáljövedelmet milyen mértékben tudjuk 115