A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1959-1960. évi jegyzőkönyvei (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 35. Budapest, 1999)

Megemlítem, hogy foglalkoztak pártszerveink, a kormányszervek a közoktatás továbbfejlesztésének kérdésével.

12 Meg kell mondanom, hogy a kérdés megoldását illetőleg valami óriási munkát még nem végeztünk. Azért bizonyos számvetést, meg hogy miből is áll tulajdonképpen ez a kérdés, milyen pontokat kell jobban szemügyre venni, ilyen természetű munka folyt. Amikor ez megtörtént pártvonalon, akkor bevittük a kormányhoz, és ajánlottuk, hogy társadalmi bizottságot hozzunk létre, amelyik a kérdés kellő tanulmányozása után megfelelő javaslatot visz a kormányhoz. Mivel itt egy komplikált és nagy kérdésről van szó, amelynek a végrehajtása is, nem tudom én, tíz esztendőt kíván, hát az előkészítési munkára is szántunk vagy egy esztendőt. Mert itt kapkodni, csapkodni összevissza, nincsen semmi értelme, mert vannak bizonyos közoktatási elképzelések, amit egymagában hiába rögzítünk papírra, annak nincs meg a biztosítéka a tanerőt, az anyagi feltételeket illetőleg és más tekintetben. A döntések között ott van, és már végrehajtás alatt van, ezeknek a művészeti szövetségeknek az újjászervezése.

13 Ezeknek egy része működött eddig is, tényleg átszervezésükről, újjászervezésükről van szó. Kisebb része nem működött, mint például az írószövetség, annak következtében, mert a párt elhatározása alapján a kormány betiltotta. Ezeknek az újjászervezése folyik.

14 Most úgy néz ki, hogy sikerült ezeknek a művészeti szövetségeknek az életében a pártvezetést erősíteni és általában a demokratikus bázist megteremteni, valahogy egy kicsit befolyásolni magát a művészeti alkotást is, a helyes irányban. Ami az írókat illeti, a probléma az elvtársak előtt közismert. Itt az az elgondolás, hogy ami a tevékenységét, a hatáskörét illeti, az írószövetségnek az lényegesen kisebb, mint a múltban volt. Megfelelő alapszabályok biztosításával azt akarjuk, hogy irodalommal foglalkozzanak és ne az ország kormányzásával, vagy nem tudom én mivel. Ez a döntő. Most ezeket az elveket érvényesíteni szeretnénk a vezetők és vezetőségek összeállításánál is. Valamilyen körvonalai a megoldásnak már kibontakoztak. Valószínűleg a Darvas

15 lesz az elnök. Dobozy

16 a főtitkár, szóval vannak elképzelések, még nem véglegesek, de már nagyjából kialakultak. Azonkívül a létrehozást is lépésenként csináltuk; először létrehoztunk egy koalíciós, irodalmi értelemben vett koalíciós előkészítő bizottságot, kommunista többséggel, de minden árnyalat képviselőit bevonva abból a célból, hogy ezekkel előbb megvitatjuk az alapszabályt, a párt elképzeléseit, és megfelelő előkészítése lesz annak, hogy a Magyar írószövetség újjáalakuljon. Ajzonkívül az újjáalakulásánál nem kerül be rögtön az a 70 000 magyar író, aki írónak tartja magát, hanem körülbelül 150-nyi alapító taggal fog indulni, és azután, megfelelő eljárás után, kérhetik a felvételüket az írótömegek. Ez az elképzelésünk. Itt bizonyos nézeteltérés volt közöttünk, még a Politikai Bizottságon belül is olyasfajta nézetek, hogy már az előkészület 8. hónapjában egyes PB-tagok felkiáltottak, hogy kell nekünk egyáltalán ez az írószövetség? De végül is úgy határoztunk teljes egységben, hogy kell nekünk ez az írószövetség. Az irodalmi élet normalizálódik, ott is vannak eredmények és feltétlenül azon kell lennünk, hogy tovább szilárdítsa a párt pozícióit az írószövetségen belül is. Különböző más természetű kérdésekkel is foglalkoztunk. Megemlítem az idős munkásőrökkel kapcsolatos határozatunkat.

17 Azt hiszem, részletesen indokolni nem kell. Ismerik a munkásőrség állandó foglalkoztatását és elfoglaltságát, azt tudjuk, hogy ez egy hallatlan megterhelés egyénileg a munkásőrökre. Ezért mi azt gondoltuk, hogy aki ötven éves, meg annál idősebb munkás, tartsuk meg munkásőrnek anélkül, hogy két-három év alatt fizikailag teljesen kikészítsük [sic!]. Mi ezt 101