Nyulásziné Straub Éva: A Kossuth-emigráció olaszországi kapcsolatai 1849–1866 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 34. Budapest, 1999)
BEVEZETŐ - A kezdő lépések és a nemzetközi helyzet AzútVidinig, 1849
BEVEZETŐ 1849. október 23-án kelt a kötetben közölt első dokumentum, amelyet a szabadságharcban résztvevő olasz légió szervezője és parancsnoka, Alessandro Monti ezredes küldött Kossuthnak, sumlai tartózkodása idején. Az első levélváltások az olasz légionisták helyzetével foglalkoznak, illetve az emigránsok helyzetének rendezésére kérik a diplomácia hathatós segítségét. Az olasz és magyar politikai emigráció vezetői között a kapcsolat kiépítése csak egy évvel Világos után indult meg. A KEZDŐ LÉPÉSEK ÉS A NEMZETKÖZI HELYZET AZÚTVIDINIG 1849 Kossuth Lajos, Magyarország kormányzója 1849. augusztus 11-én kelt kiáltványában átadta a politikai és katonai főhatalmat Görgey Artúrnak 1 . Kossuth az ország elhagyására készült abban a meggyőződésben, hogy az orosz katonai invázió okozta ideiglenes katonai vereség után folytatható a védelmi háború az osztrákokkal szemben és visszatérve tovább mehetnek a megkezdett úton. Az utolsó aradi napok feszült hangulatát, a remény és a reménytelenség közötti hányódás óráit igen részletesen írja le Hajnal István a törökországi emigrációt bemutató forráskiadványának bevezető tanulmányában 2 . Az ország elhagyásához két okmány is Kossuth rendelkezésére állt: az Udvardy Tamás és James Bloomíleld angol kereskedő nevére kiállított papírok. A kiáltvány kiadása után Kossuth — külsejét megváltoztatva — Asbóth Sándor kíséretében a várparancsnok, Damjanich tábornok hintóján menekült Radnán át Lúgosra, ahová, a közben hozzá csatlakozott Szemere Bertalannal és Batthyány Kázmérral augusztus 12-én érkezett meg. Kossuth valószínűleg itt értesült a futártól, hogy Görgey Artúr ismertette a feltétel nélküli fegyverletételről tervét vezérkarával. Ebben a helyzetben kérte Zamoyski gróf, hogy a lengyel légió becsületben — fegyvereivel — hagyhassa el az országot. Kossuth közbenjárására Guyon Richárd tábornok, Bem József helyettese, kiadta az utasítást az indulásra Törökország felé. A lengyel légió augusztus 14-én éjjel indult el Orsóvá irányába, Kossuth a legnagyobb titokban tartott velük. Az utazás titkosságának oka valószínűleg az volt, hogy Kossuth nem akarta, hogy a Bem vezette sereg tudomást szerezzen távozásáról és — miután az osztrák és török kormány között kiadatási egyezmény volt érvényben — bizonytalan volt a törökök 1 A hatalomátadásról szóló dokumentum az átadás idejeként az esti órát jelölte meg, erre Kossuthot az indította, hogy annak érvényessége előtt elhagyhassa Aradot. Kossuth és a miniszterek kiáltványa a nemzethez — 1849. augusztus 11. — MOL R 32, Kossuth átruházza a politikai és katonai főhatalmat Görgeyre, 1849. augusztus 12. - MOL R 90 I. 518. 2 Hajnal István: A Kossuth-emigráció Törökországban. I. Bp. 1927. 9-21.
