Nyulásziné Straub Éva: A Kossuth-emigráció olaszországi kapcsolatai 1849–1866 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 34. Budapest, 1999)
Az emigráció szervezkedése az 1860-as évek elején
Fejedelemségekben létesítendő magyar képviseletről és a Cuzánál elhelyezett fegyverek rendelkezésre bocsátásáról 260 . Ezzel párhuzamosan Kossuth Viktor Emánuel közbenjárását kérte a légió szervezésének meggyorsításához, arra hivatkozva, hogy a magyarországi szervezkedés jelentős méreteket öltött 261 . A belső szervezettséget Komáromy György jelentése alapján jelezte, azonban, mint ez később nyilvánvalóvá vált, az adatok nem fedték a valóságot 262 . A levél vétele után a király hivatta Kossuthot. Javasolta, hogy nyújtsa be a légióba kinevezendők névsorát és utasította Ricasolit, hogy teljesítse Kossuth azon kéréseit, melyek az adott politikai helyzetben teljesíthetőek 263 . A király utasítása alapján már kedvezőbb választ kapott Kossuth, mint Irányi közvetítése révén korábban, de egyértelműen az emigráció tudomására hozták, hogy 1862ben nem terveznek háborút, az országnak békére van szüksége ahhoz, hogy hadseregét és gazdaságát fel tudja készíteni 264 . Összegezve megállapíthatjuk, hogy Kossuth erőfeszítései Ricasoli egy éves miniszterelnöksége alatt nem vitték előre a háborús előkészületek ügyét. Ricasoli ellenfelének, Ratazzinak 1862. március 2-án történt beiktatása után sem változott lényegesen a helyzet 265 . Az új miniszterelnök már az első napokban igyekezett leszögezni, hogy 1862-ben ő sem tervez háborút 266 . Kossuth azonban fáradhatatlan, ismét öszszeállította az igénylistát a légióval kapcsolatos legfontosabb kérdésekben, így többek között áthelyezéséről Alessandriába és a belügyminisztérium hatásköréből a hadügyminiszter rendelkezése alá vonásáról. Ez utóbbival azt kívánta hangsúlyozni, hogy nem menekültek befogadásáról, hanem hadrendbe állítható katonai egységről van szó 267 . Petitti hadügyminiszter válasza ugyanaz, mint a miniszterelnöké: nem lesz háború 1862-ben, de meg fogják oldani a legégetőbb kérdéseket, melyek a katonák életkörülményeinek javításához szükségesek. Kossuth május elején tájékozódott a kormány ígéreteinek betartásáról, azonban semmilyen intézkedés nem történt. 268 A hivatalos politikai mellőzést a Garibaldival való kapcsolat és egyeztetés lehetősége enyhítette némileg. A kapcsolattartást és az együttműködés továbbfejlesztését Klapka György végezte. Garibaldi Görögországból kiinduló, törökellenes balkáni felkeléshez kívánt segítséget nyújtani, és ehhez 1862 elején megszerezték Viktor Emánuel és Ratazzi engedélyét. Klapka a Dunai Szövetség megalakításával részt kívánt venni ebben az akcióban Garibaldi oldalán 269 . Az 1851-es kütahyai alkotmány alapján Klapka kidolgozta a dunai államszövetség tervezetét, mely Erdély esetében lényegesen túllépett az 1851-es politi260 Irányi levele Ricasolihoz, 1862. január 20. — MOL R 901. 3930. — Vö. 421. sz. 261 Kossuth levele Viktor Emánuelhez, 1862. január 28. — MOL R 901. 3947. — Vö. 422. sz. 262 Kossuth részletes leírását erről lásd 422. sz. 2. jegyzetében. 263 Türj. levele Kossuthhoz, 1862. február 8. — MOL R 90 I. 3254. — Vó. 424. sz. 264 Bianchi levele Kossuthhoz, 1862. február 16. — MOL R 90 I. 3955. — Vó. 426. sz. 265 Az új kormány március 7-én mutatkozott be a parlamentben: Olivieri levele Dunyovhoz, 1862. március 7. - MOL R 24 p.sz. 162. 266 Irányi levele Kossuthhoz, 1862. március 20. — MOL R 90 I. 3979. — Vb. 431. sz. 267 Kossuth levele Petittinek, 1862. március 24. - MOL R 112 II.S.2.-341. Vó. 432.sz. 268 Kossuth levele Klapkához, 1862. május 15. — MOL R 295 22. t. Kossuth — Vó. 445. sz. 269 Canini levele Klapkához, 1862. április 22. — MOL R 295 22. t. Canini —- Vó. 433. sz.
